Elítélte a Buda-Cash-botrány 5 vádlottját a Fővárosi Törvényszék. Varga Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. Valamennyi vádlottnál vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A döntés nem jogerős. Az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek.
Az öt vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében találta bűnösnek a bíróság, a másodrendű vádlottat ezenkívül felbujtóként, a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottat pedig bűnsegédként is.
Feltételes szabadlábra valamennyien legkorábban a büntetés kétharmadának letöltését követő napon bocsáthatók. A büntetés időtartamába beszámítják az előzetes letartóztatásban, háziőrizetben eltöltött időt.
A vádlottakat 10 évre eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselők legyenek, mert a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el. A vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ügyben egyéb érdekelteknél is vagyonelkobzást rendeltek el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat.
Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.
A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A brókercég tevékenységi engedélyét 2015. március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte a felszámolását, továbbá büntetőfeljelentést tett.
A vádirat szerint Varga Péter és társai a brókerház működtetése során 2007-től bűnszervezetet hoztak létre, az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben eltulajdonították.
Céljuk kezdetben a csőd elkerülése, a cég fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek pénzét nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem egy részét különböző offshore cégekbe utalták.
A Fővárosi Főügyészség három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint
a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig rendszeresen vásároltak az ügyfelek pénzéből tőzsdén forgalmazott papírokat anélkül, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna,
így próbálták a korábban jogtalanul eladott részvényeket pótolni, több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.
A második vádpont szerint az elsőrendű vádlott
2008 áprilisa és 2014 májusa között a brókerház kezelésében lévő vagyonból mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át különböző offshore cégek számláira.
A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján pótolják,
rábírták a DRB bankcsoportot, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül, amivel a bankcsoportnak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.
A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy összetett, kereszttulajdonlásokkal tarkított tulajdonosi hálót hoztak létre, amelyben legalább öt offshore cég volt, melynek áttekinthetetlenségét valamennyi felügyeleti jelentés megállapította. A tulajdonosi és a vezetői kör megegyezett, az öt vádlott hozta tulajdonosi, vezetői minőségében a döntéseket.
Az informatikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy az adatbázisba felülről bele lehetett nyúlni, naplózás nem volt, így nem lehetett látni, milyen módosítás történt az adatokban. A felügyeletnek adott dokumentumokban törölhettek sorokat.
Kitért arra is, hogy az 1997-1998-as válság súlyosan érintette a befektetési szolgáltatókat, sokan csődbe mentek vagy hatalmas veszteségeket realizáltak. Arról, hogy a Buda-Cash-nél mekkora veszteség keletkezett, nem állnak papíralapú adatok rendelkezésre, a vádlottak állítása szerint 4 milliárd forint – ismertette a bíró.
A hiány rendezésére a tőkeemelés vagy csődjelentés lett volna a megoldás, a vádlottak azonban ehelyett fiktív ügyfélszámlát hoztak létre, majd takarékszövetkezeti akvizícióról határoztak. A bíróság szerint utóbbi ötlet akár alkalmas lehetett volna arra, hogy a takarékszövetkezeteket nagybankként értékesítve a hiány megszűnjön.
A harmadik személyek javára történő utalásokra a bíróság szerint nem csak azért került sor, hogy megvédjék az ügyfelek vagyonát.
A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem állapította meg, mivel álláspontja szerint a szervezettség a brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.
Indoklásában kitért arra is, hogy a bíróság valamennyi vádlott szerepvállalását azonos súlyúnak látta, enélkül nem működött volna ilyen sokáig ez a rendszer, ezért valamennyiük esetében azonos tartalmú és mértékű szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak.
A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház, amelynek ügyfelei nem léphettek fel magánfélként, így polgári jogi igényüket egyéb jogi úton érvényesíthetik.
A bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el a másodfokú eljárás befejezéséig, a vádlottaknak minden héten egyszer jelentkezniük kell a lakóhelyük szerinti rendőrségnél, és a bíróság által meghatározott területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
