devizaalapú kölcsönszerződés

A devizahitelesek számára új jogi megoldás lehetőségét sejteti az Európai Unió bíróságának feltett értelmező kérdés, derül ki a Magyar Nemzet cikkéből. Tavaly decemberben indult Brüsszelben az eljárás, amelyet a Győri Ítélőtábla kezdeményezett. Eddig tizenöt konkrét magyar devizahiteles ügyet zárt le a jogi fórum.

A  Magyar Adósságrendező Zrt. professzionális intézmény látszatát keltve deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemély esetében működött közre hitel- és kölcsönszerződése módosításában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 111 millió forint bírságot szabott a cégre.

Az Európai Unió bíróságának határozata nem veti el a magyar ítélkezési megoldást, ezért árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségére hivatkozva a fogyasztók nem léphetnek fel új igényekkel, a kezelési költség és a folyósítási jutalék tisztességtelenségének kérdéskörében azonban a Kúria a bíróság ítélete alapján hozza meg döntését.

Saját valutájukra válthatják megdrágult deviza-hiteltartozásaikat a lengyel adósok – így határozott az Európai Bíróság.  Az egyes szerződések érvénytelenségét is megállapíthatja a lengyel bíróság.

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket - közölte döntését az Európai Unió Bírósága.