infláció

Az EU gazdasága a gyors és átfogó reagálás ellenére idén mély recesszióba süllyed, és mivel a rendkívüli intézkedések feloldása a vártnál visszafogottabb, a válság erőteljesebb hatást fog gyakorolni a gazdaságra - közölte az Európai Bizottság.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban májusban 0,7 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme az áprilisi 0,9 százalékról.

A GDP idén szerény ütemben, 0,3-2,0 százalék között növekedhet, jövőre viszont 3,8-5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5-3,7 százalék lehet a bővülés - mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.

A GKI legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán.

A kamatvágás szimbolikus lépés, nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. A monetáris kondíciók óvatos finomhangolása történt, amivel az MNB az árstabilitást és a gazdasági növekedést támogatja - közölte a jegybank.

A következő hónapokban is változékonyság jellemezheti az inflációt - mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek májusban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat és 1,85 százalék az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamata - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az infláció áprilisi csökkenését szinte egyedül az üzemanyagok árának csökkenése okozta, a változatlan maginfláció viszont azt bizonyítja, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból - állapították meg elemzők.

Az infláció csökkenését az üzemanyagárak előző év azonos időszakához képesti 22,7 százalékos mérséklődése magyarázza - állapította meg az áprilisi inflációs adatokhoz fűzött értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt, az üzemanyagok ára viszont a jelentősen visszaeső olajárak miatt 16,4 százalékkal csökkent - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthatnak az Európai Unió gazdaságai. A magyar GDP 7 százalékkal csökken az idén - áll az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Az iráni parlament jóváhagyta, hogy négy nullát "levágjanak" a jelenlegi fizetőeszköz, a rial végéről, amelynek új neve toman lesz.

Az állampapír-vásárlási és a jelzáloglevél-vásárlási program célja a monetáris transzmisszió sérüléseinek megelőzése és a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő gazdasági és pénzügyi kockázatok kezelése. Mindkét program május 4-én indul. Részletek.

Az Európai Unióban a magyarországi bruttó hazai termék fog Málta után a legkevésbé csökkenni idén a járványvédelmi korlátozások miatt - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020-2021-es világgazdasági prognózisának előzetesében.

A jegybanki célsáv fölött tovább emelkedő maginfláció arra figyelmeztet, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. A gyenge forintárfolyam mellett ez indokolja a jegybank kamatemelésről hozott keddi döntését, de a többi likviditásbővítő intézkedés mellet a szigorító lépés keresletvisszafogó hatása aligha jut majd érvényre - vélik a márciusi inflációs adatokat kommentáló elemzők.

Az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza, míg a maginfláció emelkedéséhez egyes feldolgozott élelmiszerek és piaci szolgáltatások áremelkedése járult hozzá - állapította meg a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a márciusi inflációs adatokhoz fűzött kommentárja.

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Lassult és még távolabb került az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben márciusban - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecsléséből.

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.