magyar gazdaság

Javította idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi világgazdasági prognózisában.

A kedvező folyamatok fennmaradása esetén, 2021-re megszűnhet az ország nettó külső adóssága. Az MNB sajtótájékoztatón mutatta be a 2018. év külső egyensúlyi folyamatait áttekintő Fizetési mérleg jelentést.

A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

Országos konzultációs sorozatot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek megismerésére.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyi 4,9 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít ebben az évben, hosszabb távon pedig további lassulást prognosztizál. A gazdaságkutató szerint az infláció kordában tartásához szigorúbb monetáris politikára lenne szükség.

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás - a februárihoz hasonlóan - az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket. A magyar gazdaság szereplőire összességében továbbra is erős optimizmus jellemző.

A Pénzügykutató legfrissebb prognózisa szerint ugyan tavaly rekordmértékben, 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, idén megtörik a hazai gazdaság lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP.

Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén Orbán Viktor ismertette a magyar gazdaság eredményeit, majd az idei feladatok mellett hosszú távú célokat is meghatározott. A miniszterelnök 2030-ra az Európai Unió öt legversenyképesebb állama között látná Magyarországot.

Az export euróban számolt értéke 4,3 százalékkal nőtt 2018-ban, az import 6,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 6,041 milliárd euró volt, 2,037 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint a tavalyi gazdasági növekedés 4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság a vizsgált 193 gazdaság mezőnyében az 57. helyen stabilizálódik,  és ezt a helyezést 2033-ig végéig megtartja. Kína az eddig vártnál később, a 2030-as évek elején veheti át az első helyet az amerikai gazdaságtól..

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.