Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Covid-19. Vakcinák versenye. Mit remélhetünk?
No menu items!

Covid-19. Vakcinák versenye. Mit remélhetünk?

A COVID-19 elleni orosz vakcinával az a gond, hogy kevés konkrétumot tudni róla, ugyanakkor a nyugati fanyalgások annak is szólhatnak, hogy az oroszok jelentették be először az oltóanyagot, fejtette ki AzÜzletnek egy, a téma kényessége miatt neve elhallgatását kérő neves magyar virológus professzor. Aki szerint a versenynek nem egy befutója lesz, mert influenza elleni oltóanyagból is többféle kapható.

A virológus elmondta: a napokban jelentette be Putyin elnök, hogy a harmadik orosz vakcina is elkészült, de hiába kutatta mind a magyar, mind az orosz mind pedig az angol nyelvű hírekben, ennél többet senki nem mondott és Putyin sem részletezte, hogy ezt ki készíti, mit tartalmaz, és mi a tulajdonképpeni biológiai alapja, meg hogy egyáltalán minek készítenek egy harmadik típust. Mert ez nem az első továbbfejlesztése, hanem egy harmadik, független fejlesztés. Tudniillik az első orosz vakcinát a Gamaleya Intézet – ennek nagyon hosszú neve van, de mindenki csak Gamaleya Intézetnek hívja – készítette. Ami egy tradicionális immunbiológiai kutatóintézet a volt Szovjetunióban, ahol mai is kitűnő immunológusok dolgoznak.

Az intézetben már fél évvel ezelőtt, vagy talán még korábban fejlesztették ki a COVID elleni vakcinát, aminek az alapja két adenovírus vektor. Az adenovírusok nagy DNS vírusok, amelyeknek rengeteg fajtájuk van. Néhány ezek közül felsőlégúti fertőzéseket okoz, kötőhártyagyulladás meg hasonlókat, de néhány emberben teljesen semleges, nem okoz semmit. Viszont mivel nagy DNS vírusok, a genomjuk, az örökítőanyaguk elég nagy és ebbe be lehet építeni idegen géneket, idegen DNS-darabokat. És a vírus pedig olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy rengetegféle sejtet tud megfertőzni: emberi sejtet is. Tehát magyarul az emberi sejtbe, vagy az emberi szervezet sejtjeibe egy ilyen preparált adenovírus nagyon könnyen bejuttatható. Ez egy régebben kidolgozott, biztonságos technológia, több más vakcina is ezen az alapon működik, és hát gondolom, az oroszok eddig is elég jól kézben tartották magát a technológiát.

Gamaleya Intézet vakcináját több tízezer emberen kell kipróbálni, mielőtt szélesebb kört beoltanak vele

Az oroszok nagyon hamar ki is mondták, hogy ez a szer kitűnően működik, mert erős immunitást vált ki. Magyarul a sejtkultúrákban vagy jól működött, vagy bizonyos, kísérleti jelleggel emberekbe beadva, kiváltotta a koronavírus elleni ellenanyag-termelődést. Amit az oroszok rögtön óriási sikernek állítottak be, mondván, már készen van a vakcina. Csakhogy a helyzet az, hogy –teljesen jogosan – olyan kritikák érték ezt, hogy az immunválasz megléte nem elég a védettség bizonyítására. Tehát az, hogy ellenanyag-termelés történt a vakcina beadása után, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy az így beoltott emberek, – vagy azok az állatok, amelyeken előszőr kipróbálták – azok védetté is válnak a később bekövetkezendő koronavírus-fertőzéssel szemben. Erre a Gamaleya Intézet körül egy kis csend következett, és aztán mégis elkezdték ezt a szert gyártani, mert bejelentették, hogy lajstromba vették. Annak ellenére, hogy igazából az úgynevezett fázis 3-as klinikai vizsgálatot nem igen fejezték be. Ez a fázis 3 azt jelenti, hogy nemcsak a biztonsági vizsgálatok történnek meg, nemcsak az, hogy nem okoz kellemetlen mellékhatásokat – amellett, hogy egyébként mondjuk, működik –, hanem több tízezer emberen kell kipróbálni, hiszen az emberek nem egyformák, ezért nem elég néhány százon bizonyítani azt, hogy valami működik.

60 ezer emberbe oltottak a vakcinát

Ezeket a vizsgálatokat viszont nem csinálták meg addig, hanem rögtön bejelentették, hogy megvan a vakcina, tehát lajstromba vették, vagy engedélyeztették – ez minden országban mást és mást jelent. Kétségtelen viszont, hogy azóta már több mint 60 ezer emberbe oltottak be. Nem tudom, hogy ez mennyire érdekli a nagyközönséget, de először katonákba oltották be. Az oroszoknál ez nem egy nagy probléma, mert a katonáknak azt mondták parancs, akkor tessék ideállni, és gyorsan beoltjuk őket. A helyzet az, hogy a szer tulajdonképpen nem okozott nagyon komoly mellékhatásokat. Persze, hogy volt egy kis bőrpír a beoltás helyén, volt egy kis gyengeség, volt egy kis hőemelkedés, de azért ez nem komoly mellékhatás, mert ezek minden beavatkozás nélkül elmúltak. És most már azért több hónapos tapasztalat van arra, hogy hosszabb távon sem romlott a helyzet. De azt, hogy a Gamaleya vakcina mennyire véd, valójában nem tudjuk.

Az EPIVAC-ot orosz katonai kutatóintézetben állították elő

A szakértő szerint nincs nagy jelentősége, de érdekes, hogy tulajdonképpen mindegyik orosz vakcina nevében szerepel a Sputnik V. Ennél lényegesebb, hogy Oroszországban, a legújabb eredmények szerint 1 millió 796 ezer korona vírus fertőzött van, az ötödik legnagyobb a világon. Az USA, India, Brazília és Franciaország után. Az első oltóanyag iránti bizalom növeléséért azt maga Putyin elnök és a lánya is beadatta. De ezek nem megerősített, bulvársajtó szintű hírek – tette hozzá. – Mert maga az elnök úr is azt mondta csak, hogy igen, őt is beoltották, de a részletekről sehol nem lehet semmiféle megbízható információt találni. Ezután megjelent egy második vakcina, amit úgy is hívnak, hogy Epivac korona. Aminek a dobozára cirill betűvel van ráírva, hogy 10 darab ampullát tartalmaz, hogy peptidantigén alapú vakcina Covid-19 profilaxisra, klinikai felhasználásra. 10 ampulla van benne, fél milliliter egy ampulla, és egy dózis. Ezt is Sputnik V-nek hívják… És hivatalosan egy Generium nevezetű gyógyszergyártó cég állítja elő. De ez megint egy álcázás, mert a valódi gyár emögött, az a Vektor nevezetű üzem, ami Novoszibirszk kerületben van. Pontosabban nem határozzák meg, mert ez volt korábban a szovjet hadsereg biológiai fegyvergyártó központjának a laboratóriuma.

Ez a Vektor cég gyártotta 40-45 évvel ezelőtt például az orosz interferont is, amit például a patikákban lehetett kapni. Én is vettem Moszkvában. Öt rubelért 5 ampulla, és ez körülbelül egy olyan egy hónapos kezelésre volt alkalmas. Ez egy liofilizált interferon preparátum volt. De ez a Vektor cég állította elő például a Szovjetunióban, illetve később Oroszországban, a HIV-vírus diagnosztikumokat is, amiket Oroszországban, Szovjetunióban használtak, tehát azért ezek nehézsúlyú fiúk ott. Csak mondjuk az, hogy a Vektor üzem, hol van, az nincs is a térképen. De nagyjából annyit már megadnak, hogy mégiscsak a Novoszibirszkben van. Azt viszont nem lehet pontosan tudni, hogy ez a vakcina a Gamaleya Intézet által kifejlesztett technológiára épült, tehát adenovírus Vektor vakcina-e. Mert a Gamaleya Intézet csak egy kutatóintézet, aminek nincsenek ampullázói meg gyártósorai meg ilyesmi.

Viszont Mihail Murasko, orosz egészségügyi miniszter nemrég azt mondta, hogy napokon belül az orosz kórházakba kerül egy nagyobb mennyiség ebből a vakcinából. Mellette egy hölgy, Anna Popova, aki az orosz tiszti főorvos, de emellett ő az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője is, azt nyilatkozta, hogy ebből a, nevezzük úgy, második típusú orosz vakcinából hát elsősorban olyan területekre fognak nagyobb mennyiséget kiszállítani, mint például a Szahalin szigete, Ingusföld, Irkutszk vagy a Bajkálon kívüli területek, eddig nem tiltották be például a szórakoztató rendezvényeket. Ezzel azt akarta jelezni, hogy ezeken a területeken dúl Oroszországban a Covid a legnagyobb mértékben. Függetlenül attól, hogy azért a szovjet Távol-Kelet, vagy az úgynevezett Bajkálon túli területek nem nagy népsűrűséggel rendelkeznek. Ennek ellenére ott a legrosszabb a helyzet.

Az orosz vakcinát Magyarországon is gyárthatják majd

Az orosz vakcina kapcsán arról is felröppent itt a hír, amivel kapcsolatban Szijjártó külügyminiszter úr lett forrásként megemlítve, hogy Magyarország is tárgyal az orosz vakcina nemcsak behozataláról, hanem esetlegesen a magyarországi gyártásáról. Annál is inkább, mert éppen az is a baj az orosz vakcinával, hogy ezen a területen, technikailag nem képesek a nagy mennyiségű gyártásra. Mert itt nem százezres, hanem milliós számokról van szó és egyelőre nem tudnak olyan nagyon sokat csinálni, hogy pillanatokon belül az igényeknek megfelelően juttassanak mindenhova eleget a vakcinából. Mert miközben az oroszoknak kiváló kutatóik vannak, nagyon jó tudósaik, kiváló ötleteken alapulva ki tudnak fejleszteni dolgokat, de a hadiipari technológián kívül a többi terület nem olyan fejlett. Miközben a nyugat-európai, amerikai nagy vakcinagyártóknál, többemeletes töltő- és gyártósorok vannak, ahol egyszerre 40 ezret nyomnak be 5 másodperc alatt az ampullákból.

Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter miért említi az orosz mellett a kínai, meg az izraeli vakcinát, a professzor szerint meg kell jegyezni, hogy ezek más molekuláris biológiai technológiákon alapuló oltóanyagok. Ugyanakkor az izraeli biotechnológiai ipar is rendkívül magas színvonalú, de elképzelhető, hogy a szükséges hatalmas mennyiségben legyártani már nem tudják, ezért lehet, hogy egy amerikai, vagy nyugat-európai gyártóval kooperálnak majd. Emellett arról is említést tett, hogy a többféle ígéretes vakcina között szerepel az oxfordi vakcina is, amit Európában elég ígéretesnek tartanak és ami adenovírus vektoron alapul. A közelmúltban kezdték el favorizálni, ez az amerikai Pfizer és a német BioNTechnek együttműködése kapcsán született és például úgynevezett messenger RNS alapú vakcinát is.

Az interferon lehet, hogy csak speciális hatást fejt ki?

A kérdésre válaszolva, hogy a kínaiak és a kubaiak a hírek szerint a karantén mellett az interferonnak is köszönhetően a jelek szerint legyőzték a COVID-ot, a professzor megjegyezte, egyáltalán nem biztos, hogy a kínai és a kubai koronavírus ugyanolyan. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kínaiak milyen irányban haladnak a vakcinafejlesztésben, mert ha ők egyszer ráállnak valamire, azt biztosan sikeresen teszik. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban is hozzátette: szerinte a kínai vakcina a kínai koronavírus ellen lesz jó, és Európában nem fog annyira jól működni.

Visszatérve a Magyarországon leginkább az érdeklődés fókuszába került orosz vakcinára a professzor szerint még mindig nagyon kevés információ van róla, azon kívül, hogy azt állítják az első kísérletekről, amik nagyon-nagyon sikereseknek tűnnek. De a nyugati megfigyelők viszont azt mondják, hogy ők szkeptikusak, mert nem biztos, hogy valóban ezek voltak az eredmények. De azt is tudjuk, hogy a nyugati megfigyelők vagy kritikusok ezért is fanyalognak egy kicsit, mert az oroszok tulajdonképpen előttük jelentették be a vakcinát, néhány hónappal ezelőtt. Ezért a nyugati megfigyelők, vagy kritikusok véleményét is eléggé fenntartással kell venni. De úgyis kiderül majd, ki lesz végül a befutó, mert jelen állás nagyjából egy időben fog elkészülni 3-4 vakcina.

… a nyugati megfigyelők, vagy kritikusok véleményét is eléggé fenntartással kell venni.

A magyar egészségügynek ezek közül kell majd kiválasztania azt, hogy melyik lesz a legjobb. Mert még arról is ellentmondó információk vannak, hogy például egy oltás elég lesz-e, vagy többet kell beadni. Azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen hosszú távra szól az oltás által kiváltott védettség. Teoretikusan tulajdonképpen azok a vakcinát, amikben csak antigének vannak, tehát a koronavírusnak a fehérjéi, azok nagyon gyorsan hatásosak lehetnek, de elképzelhető, hogy maximum csak egy évig lesznek hatékonyak. A rekombináns vagy a DNS alapú vakcinák kicsit lassabban dolgoznak, de valószínű, hosszabb távra már az úgynevezett memóriasejtek aktiválásával is ki tudják váltani a védelmet, tehát hosszabb távon, akár éveken keresztül nyújthatnak védelmet a vírus ellen.

Az mindenesetre jó jel, hogy a tudomány van már annyira fejlett, hogy egy új vakcina nagy valószínűség szerint ártani nem tud. Legfeljebb nem használ. A professzor szerint ehhez kapcsolódóan mindenképpen bizakodásra adhat okot, hogy a Pfizer-féle, illetve az angol vakcina kapcsán olyan információk láttak napvilágot, hogy azok 90% fölötti hatékonysággal dolgoznak. Ezért az biztos, hogy rövid távon mindegyik kiváló védettséget fog nyújtani. Ami nagyon nagy dolog, mert lényegesen fogja lassítani a vírus terjedését. Prompt, rögtön. beoltás után két héttel már védettséget fognak adni, ez biztos. Ez azt jelenti, hogy nagyon erősen fog csökkenni az új fertőzéseknek a száma, a beoltottak számától függően persze. De a hogyan továbbról – például arról, hogy meddig marad velünk a vírus és évente szükség lesz-e az oltásra – még keveset tudunk. De, ha lesz valami nagyon jó vakcina, annak örülni kell, miközben az összes többi gyártó szomorkodni fog, mert nem az övét fogják venni. Ám valószínűleg nem lesz egyik sem annyira jó a többihez képest, hogy csak azt használja mindenki.

v

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Folyamatosan gyarapodik hazánk zöld vagyona

az erdők számos funkcióval rendelkeznek, így nagy szerepe van a rekreációban is. Hazánkban az erdők turisztikai, idegenforgalmi és az egészséges sportolási szerepe is egyre inkább növekszik.

Nemzetközi dizájndíjakat nyertek a Bahart új hajói

Az új kompoknak és katamaránoknak köszönhetően a Balatonon sűrűbbé vált a menetrend, bővült a programválaszték. Csökkent a tó környezeti terhelése is.

Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az olasz piacon az Iveco 12 százalékot veszített az eredménye romlása miatt. Az UniCredit részvénye két és fél százalékkal gyengült.

A belga autósok évente közel 41 órát töltenek forgalmi dugókban – mi mennyit?

Timmermans úthasználati díjrendszer bevezetését is javasolta, a bevételt szerinte a közúti infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztésére kellene fordítani.
Hirdetés

Hírek

Gyengült szerdán a forint

Az eurót délután hat órakor 393,44 forinton jegyezték a reggel hét órai 390,28 forintos állás után.

Kína drámai kamatlábcsökkentéssel pörgetné fel a gazdaságot

AKínai Kommunista Párt Központi Bizottságának közelmúltbeli ülése után komoly szándék mutatkozik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ismét növekedési pályára álljon.

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Gazdaság

Virág Barnabás: szigorú monetáris politika kell továbbra is

Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitás fenntartható elérését és a pénzpiaci stabilitást

MNB: 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács

A monetáris szigor pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez

A1 besorolással látta el a Moody’s az MBH Jelzálogbank jelzáloglevél-programját

A jelzáloglevelek kibocsátásával szerzett forrásokból az MBH Jelzálogbank refinanszírozási hitelt nyújt partnerbankjainak, ezáltal támogatva a főként a lakosság körében végzett jelzáloghitelezési tevékenységüket.

Hazánk az iBanFirst legdinamikusabban fejlődő európai piaca lett

A magyarországi eredmények, amelyeket kevesebb mint két évvel a helyi iroda megalapítása után értek el, minden várakozásukat felülmúlták.