Kezdőlap Világgazdaság COVID-vakcina: Szabadalom blokkolja a gyártást?
No menu items!

COVID-vakcina: Szabadalom blokkolja a gyártást?

A védőoltás körüli szabadalmi vitában a nyolcadik egyeztetés után sincs megállapodás a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai között. 100 ország a szabadalmi védettség ellenére engedélyezni akarja, hogy bárki gyárthassa a szérumot. Civil szervezetek sokasága a vakcina igazságosabb elosztását követeli.

Egyetértettek, hogy nincs egyetértés

A WTO bekéltető tanácskozásán csak arról sikerült megegyezni, hogy áprilisban tovább folytatják az októberben kezdődött tárgyalást. A vita középpontjában a szellemi alkotásokat védő TRIPS-egyezmény áll. A WTO az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását akarja elérni a korona-vakcinákkal összefüggésben, mind a 164 tagállamában.

Az eljárást a vakcina szabad gyárthatósága érdekében India és Dél-Afrika kezdeményezte. „A fejlett államok, ahol a szabadalmakat bejelentő gyógyszergyártók többsége honos, olyan mennyiségben rendeltek vakcinát, hogy a világ legtöbb országának nem jut – áll az indítvány indokolásában.

„Minden kompromisszumra nyitottak vagyok, amely biztosítja, hogy a világ népességének nagy része belátható időn belül vakcinához jusson, nem csak az ipari országokban élők” – nyilatkozta a sikertelen tárgyalási forduló után Dél-Afrika képviselője.

„A gyógyszergyártók minden lehetségest megtesznek a termelés gyorsítása érdekében” – reagált Svájc képviselője az ipari országok nevében, akik ragaszkodnak a szabadalom tiszteletben tartásához.

Az EU ígéretet tett, hogy az európai gyógyszergyártók újabb szerződéseket írnak alá, amelyek lehetővé teszik az oltóanyagok legális gyártását a fejlődő országokban is. Az USA képviselője is segítséget ígért a harmadik világnak, anélkül, hogy ennek részleteibe belement volna.

A WTO és a WHO vezetői is kritizálják a nyugatot

Ngozi Okonjo-Iweala: a nyugatiak felverik a vakcinák árát

A WTO elnöke, Ngozi Okonjo-Iweala kritikával illette a nyugati államokat, amiért százmilliós darabszámú megrendeléseikkel felverik a vakcinák árát. Egyúttal felszólította a COVID-védőoltás gyártóit, hogy növeljék a gyártókapacitásukat a fejlődő országokban található üzemeikben és a szerződések megkötését gyorsabban kövesse a termelés elindítása.

Hasonlókat mondott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke, Tedros Ghebreyesus is, amikor a nagy gyógyszergyáratok képviselőivel tárgyalt kedden.

A szabadalak feloldása nem hozna több vakcinát?

A Pfizer, az AstraZeneca és társaik a licenccel védekeznek. Szerintük a gyártás világszerte biztosított lenne ezzel. A szabadalak feloldása nem hozna több vakcinát, mert a fejlődő világ kisebb gyártói az oltások összetételének ismerétében sem lennének képesek a gyártásukra. Hiányoznak a technikai és szakmai feltételek – vélik a vakcinát kifejlesztett gyógyszergyártóknál.

India képviselője ellentmondott a gyógyszergyártóknak a WTO ülésén. Szerinte vannak szabad kapacitások, illetve újakat lehet létrehozni. „Még, ha igaz is lenne a gyártók érvelésével, mi szerint új gyárakat évekig tartana üzembe helyezni, a már meglévőket néhány hónap alatt alkalmassá lehetne tenni a szérumok gyártására” – mondta az indiai diplomata.

Véleményét Okonjo-Iweala túl optimistának tartja. „6-8 hónapig tartana, amíg egy átlagos gyógyszergyárban kialakítanák a szükséges higiéniai és biztonsági feltételeke” – mondta az ülésen a WTO elnöke.

Civilek az igazságos vakcina elosztásért

Pontosan egy évvel azt követően, hogy a WHO világjárványnak nyilvánított a SARS-CoV-2-pandémiát az Amnesty International (AI) nemzetközi kampányt indított az oltóanyagok technológiájának megosztásáért. Az 1961 óta működő emberi jogi szervezet felszólított a fejlett országok kormányait, valamint az AstraZenecát, a Pfizert-BioNTechet és a Modernát, hogy osszák meg know-how-jukat annak érdekében, hogy „az életmentő oltást világszerte gyártani lehessen és ne csak a fejlett országok polgárai juthassanak hozzá, akik a világ népességének mindössze 16 százalékát teszik ki”.

Ausztriából kiinduló kezdeményezésre civil szervezetek és szakszervezetek tucatjai fordultak közös petícióval Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez az Amnesty Internationaléhez hasonló céllal. „Az EU-nak végre el kell hárítania a jogi akadályokat, amelyek miatt a világ népességének döntő többsége számára a korona tesztek, védőoltások és gyógyszerek sem elérhetők” – áll a nyílt levélben.

Christos Christou: a gyártók a nyereségük maximalizálják

Az állásfoglalásból kiderül, hogy a nyugati országok a vakcinák több mint felét elővételben felvásárolták, amelyeket az AstraZeneca, a Pfizer- BioNTech és a Moderna a tervek szerint idén le tud gyártani. „Ez szűklátókörűségről tanúskodik” – vélik a civilek, hozzátéve, hogy „egy világjárvány csak akkor győzhető le, ha az emberek világszerte hozzáférnek az oltáshoz”.

Az Orvosok Határok Nélkül elnöke, Christos Christou monopóliumról beszél. A világ legnagyobb egészségügyi civil szervezetének vezetője szerint a profit nem szabadna, hogy fontosabb legyen a világjárvány leküzdésénél. „Jelenleg ez a helyzet. A nyugati gyártók a nyereségük maximalizálása érdekében emberek százmillióinak életét és egészségét teszik naponta kockára.”

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Balatoni Katalin: számunkra minden magyar oktatási intézmény kincs, amelyet óvni és erősíteni kell

A miniszterelnöki biztos ünnepélyes keretek között átadta az első külhoni magyar pedagógusigazolványt Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének.

Az előző év azonos időszakához mérten 1,0 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal bővült az ipari termelés

Az ipari termelés júliusi részletes adatait szeptember 12-én közli második becslése alapján a KSH.

Hankó Balázs elindította a Magyar Kultúra Nagykövetei programot

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette a Magyar Kultúra Nagykövetei program elindítását a Zeneakadémia 150 jubileumi eseménysorozatról rendezett pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

Fővárosi kormányhivatal: postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz

Postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz.
Hirdetés

Hírek

Balatoni Katalin: számunkra minden magyar oktatási intézmény kincs, amelyet óvni és erősíteni kell

A miniszterelnöki biztos ünnepélyes keretek között átadta az első külhoni magyar pedagógusigazolványt Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének.

Vállalati innovációs pályázatok indulnak 182 milliárd forint értékben a GINOP Pluszban

A második alprogramban az elérhető támogatás mértéke már 600 millió forinttól 1,2 milliárd forintig terjedhet.

Az előző év azonos időszakához mérten 1,0 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 2,0 százalékkal bővült az ipari termelés

Az ipari termelés júliusi részletes adatait szeptember 12-én közli második becslése alapján a KSH.

Hankó Balázs elindította a Magyar Kultúra Nagykövetei programot

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette a Magyar Kultúra Nagykövetei program elindítását a Zeneakadémia 150 jubileumi eseménysorozatról rendezett pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

Fővárosi kormányhivatal: postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz

Postai úton és hivatali kapun keresztül javasolt a kérelmek benyújtása a budapesti földhivatalhoz.

Csökkent a K&H Bank adózás utáni nyeresége az első fél évben

A K&H Bank adózás utáni nyeresége 50,2 milliárd forintra csökkent az első fél évben az egy évvel korábbi 66,9 milliárd forint után, a pénzintézet eredményét 31 milliárd forinttal rontották az időszakban elszámolt kormányzati intézkedések.

Varga Mihály: a jegybank a bizonytalan világgazdasági környezetben is őrzi a stabilitást

A külső körülmények szükségessé teszik azt a stabilitásorientált monetáris politikát, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytat.

Egyre nagyobb a kereslet külföldön a kiváló minőségű magyar bárányhúsra

A juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, a szektor stabilitását a jelentős mértékű export biztosítja, ugyanis a magyar juh- és bárányhús egyre ismertebb és keresettebb a nemzetközi piacon. Fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik – jelentette ki Tarpataki Tamás a Juh- és bárányhúsfogyasztást népszerűsítő spanyol–magyar nyitórendezvényen, Budapesten.
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.