A világ több gyógyszergyártója fejlesztett ki oltást a COVID ellen. Az USA-tól, Nagy-Britannián és Oroszországon át Kínáig mindenütt folynak engedélyeztetési eljárások. A Pfeizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca – a három gyártó, amelyekkel az EU és a tagállamok kooperálnak. Több országban – nem is elenyésző számban – oltásellenes csoportok alakultak ki. Áttekintés az oltásokról, a magyar megítélésről.
A Pfeizer-BioNTech és a Moderna
A Pfizer vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült.
Az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös vakcinája volt az első, amely december végén megkapta az EU szakhatósága, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét és így minden tagállamban forgalomazható.
Leegyszerűsítve: egy átalakított vírust fecskendeznek a szervezetbe, aminek hatására az immunrendszer antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termel. Az ellenzői újdonságát és azt róják fel a készítménynek, hogy “géntechnológián” alapul. A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy a génmódosított gyógyszerekkel évek óta kísérleteznek, de még nem kerültek emberi alkalmazásra, amiért nem ismertek a hosszú távú hatások. A gyártók és az európai kormányok határozottan állítják, hogy az oltás az emberi génállományban nem okoz változást.
Az amerikai Moderna készítménye január eleje óta rendelkezik az EMA engedélyével. Hatóelve és így a fenntartások is azok, mint a Pfizer-BioNTech esetében.
A két készítmény ellen szól a védőoltásoknál megszokott és a többi COVID-vakcinánál is drágábbak: a Pfeizer-BioNTech dózisonként 12, a Moderna 15 euróba kerül.
Decemberben a The Guardien közlése szerint a belga kormány minisztere Eva De Bleeker hozta nyilvánosságra a megajánlott árakat:
-
-
-
-
-
-
-
- Oxford / AstraZeneca: 1,78 € (1,61 font).
- Johnson & Johnson: 8,50 USD (6,30 font).
- Sanofi / GSK: 7,56 €.
- Pfizer / BioNTech: 12 €.
- CureVac: 10 €.
- Moderna: 18 dollár.
-
-
-
-
-
-
Nehézkes a készítmények szállítása és raktározása. Különösen a Pfeizer-BioNTech ilyen, mert normál hűtés mellett mindössze 5 napig használható, mínusz 70 fokon fél éves a szavatossága. A Moderna vakcinájának is 6 hónapos a szavatossága, azonban minusz 20 fokos tárolás mellett, normál hűtési hőmérsékleten 30 napig áll el.
A Pfeizer-BioNTech készítményével szembeni fenntartásokat a BioNTech-el kapcsolatos információk táplálják. A 2008-ban alapított mainzi központú cég szinte kizárólag rákgyógyszerekkel foglalkozott. 2019 őszén az akkor inkább csak szakmai körökben ismert kutatócégbe Bill Gates 50 millió dollárt öntött. Amit a világ leggazdagabb embere a rákkutatás támogatásával magyarázott, azonban számos összeesküvéselemélet alapja lett a COVID-járvány kitörése után.
AstraZeneca
Az AstraZeneca vakcinájáról az EMA tájékoztatása szerint a kérelemről várhatóan január 29-ig döntenek.
A svéd-angol gyógyszergyártó vakcinája Nagy-Britanniában kapott először engedélyt december végén. Az Európai Unióban kevés szó esik róla, pedig itthon is várhatóan oltanak majd ezzel a hatóanyaggal is. Az EMA-tól január elején kérte a forgalmazási jóváhagyást. Ennek megszerzésére február előtt kevés esély van, mert „az AstraZeneca több fontos adatot még nem közölt a vakcináról” – nyilatkozta január közepén az amszterdami székhelyű uniós szakhatóság alelnöke, Noel Wathion.
… és a többiek
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó vakcináinak gyártási folyamatait ellenőrizték magyar szakemberek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai
A három legismertebb készítmény mellett tucatnyi gyógyszergyártó kísérletezik előrehaladott stádiumban vakcinával, vagy készült már el a fejlesztéssel. Nagyobbik részüket állami támogatással, közreműködésével fejlesztik. Elsősorban a fejlesztésük szerinti országokban fűznek hozzájuk reményeket, illetve ezekben kezdték meg velük a lakosság oltását. Többségükről kevés önformáció áll rendelkezésre ezekről. Sok a ködösítés.
Hatékonyságukat részben elismerik a nyugati szakértők is. Az is közös bennük, hogy a hagyományos influenza-oltások elve alapján hatnak. Az alternatív oltások közül az EU-ban alig kérték az engedélyezésüket. A kínaiak és az oroszok viszont már néhány tagállami szakhatósághoz is benyújtották a dokumentációt (Magyarország hatóságai orosz és kínai gyártók készítményeit is vizsgálják). A nemzeti engedély birtokában csak az adott tagállamban forgalmazhatnák a készítményt.
Sinopharma
Kínában, ahogy a járvány kitöréséről, úgy remélt legyőzéséről is keveset hallani. A hírek szerint három-négy oltóanyag is van. (Arab országokról és dél-amerikaiakról is hallani, hogy kínai oltóanyagot alkalmaznak – a szerk.)
Az interneten terjedő információkan túl, hivatalos közlések szerint az állami gyógyszergyártó, a Sinopharma készítményével több tízmillió millió kínai már védettséget kapott. A szérumok Kínában sincsenek kereskedelmi forgalomban.
Feltételezések szerint exportját csak a kínai lakosság széleskörű beoltás után fogja engedélyezni a kommunista ország kormánya.
Szputnyik V
Az EU is tárgyal az orosz vakcináról
Az oroszok ’Szputnyik V’ néven fejlesztettek ki saját készítményt. December eleje óta kiválasztott csoportok tagjait oltják vele. Putyin elnök az engedélyezési eljárás befejezése előtt, úgy rendelte el a vakcina használatát, hogy több, más esetekben elengedhetetlen klinikai teszt még hiányzott. Ezért különösen bizalmatlanok a nyugati országok, habár azok a szakértők, akiknek már volt alkalmuk megvizsgálni a ’Szputnyik V’-öt, pozitívan nyilatkoztak róla. Oroszországon kívül Argentínában is használják. Az argentin kormány közölte, hogy engedélyezte a 60 év felettiek oltását a Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcinával. A szomszédos Paraguay lett a nyolcadik ország, amely engedélyezte a Szputnyik V alkalmazását Oroszországon kívül.
Sok kérdés. Kevés válasz.
Habár december óta a világ számos országában és január eleje óta az EU tagállamaiban is nagy számban oltják kiválasztott csoportok tagjait, számos nyitott kérdés marad a vakcinák körül.
Miért szinte csak a Pfeizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca készítményéről van szó a sajtóban? Miért jutnak el csak kevés és leginkább negatív információk az európai közvéleményhez más gyártók és országok oltásairól?
Miért favorizálja a legtöbb uniós tagállam kormánya, különösen Berlin és az EMA, valamint a legtöbb tagállami szakhatóság a Pfeizer-BioNTechet? Miért feltűnően ellenségesek a politikusok és szkeptikusak a hatóságok más, például az AstraZenecával szemben? A német támogatásra magyarázatot adhat a BioNTech hazai háttere. Pedig a vakcina gyártási helyéről nincsenek biztos információk. Feltehetően csak az USA-ban (Belgiumban?) készül. (Miért kapnak a németek kevesebb dózist, mint a britek, vagy a zsió állam?) A duó közleménye szerint márciustól – kiszervezett formában – az amerikai Baxter gyógyszergyártó Németországban is készíteni fogja.
Miért kapott a Pfeizer-BioNTech a Modernánál és az AstraZenecánál jóval gyorsabban engedélyt, habár a három cég nagyjából ugyanakkor jelentett be az oltása elkészültét? Miért vizsgálja az EMA az AstraZenecát hosszabb ideig, és miért tűnik úgy, hogy az alternatív készítményeket még alaposabb ellenőrzésnek akarja alávetni? A Pfeizer-BioNTech gyors uniós engedélyezése másfél hónapos monopóliumot biztosított a konszernnek és jelenleg duopóliumot alkot a Modernával. Ebben is a berlini hátszél segít? Úgy tűnik: ha az AstraZeneca is uniós engedélyt kap, a német BioNTech ára és tárolási-szállítási követelményeinél fogva jelentős versenyhátrányba kerülhet. Az oltóanyagot beszerző állami egészségügyi hatóságok és még inkább a privát egészségbiztosítók az AstraZenecára válthatnak – írta a külföldi helyzet összefoglalójában Petrus Szabolcs németországi tudósítónk.
Óvatos, bizonytalan tömegek?
A megválaszolatlan kérdések magyarázzák a közvéleménykutatási adatokat. A párizsi székhelyű Ipsos 18.500 ember megkérdezésén alapult nemzetközi felmérése szerint világszerte 73 százalék tervezi az oltás felvételét. De a világátlag félrevezető. Míg Ázsiában 90 százalék körüli az igenek aránya, addig Európában sehol sincs 70 százalék felett. A magukat oltatni akarók aránya a kontinensünkön Németországban (69%). A járvány tavaszi hullámától leginkább sújtott mediterrán országok közül a franciáknál csak a lakosság fele (54%) akarja oltatni magát. Az olaszok és a spanyolok valamivel nyitottabbak (64 illetve 65%). A legszkeptikusabbak a skandinávok: Norvégiában 51%, Finnországban és Svédországban 47% az igenek aránya.
Magyarországon a KSH januári felmérése szerint is jelentős a szkepszis.Kisebbségben vannak a magukat oltatni akarók: 29 százalék határozott nemmel 27 százalék határozott igennel válaszol arra a kérdésre, sok a bizonytalan arra nézvést, hogy tervezi-e az oltás felvételét.
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek több mint a fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét. Az oltással kapcsolatos kormányzati kommunikáció és a sajtóban megjelenő információk a válaszadók több mint kétharmadát befolyásolják, a közösségi médiában megjelenő információk pedig kevesebb, mint 60%-ukat.
Mint kiderült: a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak. Az elutasítók aránya egyik csoportban sem éri el az 50%-ot.
