Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-áért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak.
Alábecsült energia szükségelt
Sokáig reális várakozás volt, hogy a digitalizáció hozzájárulhat a természeti erőforrások takarékosabb használatához. Kevesebb papír, üzleti utak helyett videó konferenciák – hangzott a két legelterjedtebb példa. Eddig ennek az ellenkezője történt. Például gyors és olcsó online repülőjegyekkel dinamikusan nő a privát és az üzleti utak száma is. És maga a digitalizáció is valóságos energiazabáló.
Pozitív és pozitívnek látszó példák
Az internet lelkét a világ szerverközpontjainak sokasága jelenti. Itt tárolják és kezelik az interneten futó felfoghatatlan mennyiségű információt. Az energiaigényük hatalmas.
Egy szerverközpontot azonban lehet energiatakarékos is, ahogy Németország legnagyobb kutatóbázisa, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) példája mutatja. Kutatói nagy teljesítményű számítógépekkel dolgoznak, amelyek hátterében hatalmas szerverközpont áll. Egy-egy gép több hőt termel, mint egy legnagyobb fokozatra kapcsolt villanytűzhely.
Karlsruhében nem engedik elszállni a gépek működésének sok energiával megtermelt melléktermékét, a hőt. Vizet melegítenek vele, amely részben az épület fűtéshálózatába kerül, részben pedig csöveken a közeli városi uszodába is eljut, ahol így nem kell a medencéket melegíteni.
A környezettudatos magánvállalkozások számának növekedésével egyre több a KIT-hez hasonló szerverközpont épülhet. A zöld imázst építő cégek azonban találtak egy másik, jónak látszó, de mégsem olyan környezettudatos megoldást is: Skandináviába, illetve Kanadába helyezik a szerver központjaikat. Olcsó az áram, magas a megújuló energiaforrások aránya, és az alacsony külső hőmérséklet miatt kevesebb energia kell a gépek hűtéséhez. A gépek melege azonban elszáll a hideg északi levegőbe.
A streaming minden baj okozója?!
Az internet által felemésztett energia jó része a filmfeltöltéshez és lejátszáshoz kell. A videók a globális adatforgalom 80%-t adják! Egy-két klikk és pereg a film. Bele se gondunk milyen komplikált, mennyire energia intenzív infrastruktúra áll a háttérben.
A videókat merevlemezeken tárolják a világ legkülönbözőbb pontjain. Az esetek többségében a felhasználó által választott felbontásra kell átalakítani a szerverközpontokban tárolt videókat. Ez egy speciális, extrém nagy teljesítményre képes chippel történik: GPU – Graphic Processing Units. Minthogy minden percben százmilliók, filmek tízmillióit nézik, a merevlemezek és a chipek folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgoznak.
Technikai fejlődés = nagyobb energiaigény
A szerverek a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre energiatakarékosabbak. Összességében mégis többet fogyasztanak. Erről a fogyasztók tehetnek, akik egyre több videót néznek, és egyre jobb minőséget követelnek meg.
Persze felelős a YouTube és társa is, amikor mind nagyobb felbontásokat kínálnak annak tudatában is, hogy a legtöbb felhasználó gépén nem érezhető minőségi különbség. Így amikor szervereik energiahatékonyságának növelésére sokat áldozó zöld vállalkozásnak mondják magukat, csak az igazság egy szeletével büszkélkednek.
Szeméthegyek – szoftverek
Régóta ismert az elektroszemét problémája. A digitális eszközök ritka fémet sokaságából állnak. Leginkább a harmadik világban, a bányákban dolgozók brutális anyagi és egészség- kizsákmányolásával termelik ki őket. Hiába a drága alkotóelemek, ha jön az új, hatékonyabb gép, a régi a kukába kerül. Az újrahasznosítható egységeket ugyan kiszerelik, de az értéktelenek a harmadik világ szeméttelepeire kerülnek.
Így a nyugati gyártók az új gépek értékesítéséből és a régiek újrahasznosításából gazdagodnak, addig a harmadik világ országai duplán lesznek a digitális fejlődés áldozatai.
Az afrikai szeméthegyek egyre nőnek, mert a gépek életperiódusa csökken. Pedig a hardverek, tehát a gépek fejlődése évek óta egyre kisebb ütemű. A naponta megújuló szoftverek a felelősek, amelyek egyre nagyobb teljesítményt követelnek a gépektől. Ezzel a hardverek energiahatékonyságának növekedését is semmissé teszik.
Ignoráns szoftverfejlesztők
A szoftverfejlesztőknek eddig nem volt szempont a termékeik energiaigénye. Most lassan változik a hozzáállás és a jogi környezet. A német környezetvédelmi tárca a háztartási gépekhez hasonlóan a kompjúter programokat és okostelefon alkalmazásokat is energiafogyasztásuk szerint osztályozná.
A KIT szakemberei szerint is a szoftverek döntik el, klímagyilkos vagy klímabarát lesz-e a digitalizáció. A megoldást az algoritmusaik hatékonyságának növelésben látják. Jobb programokkal például gyorsabb és így energiakímélőbb lenne a videók átalakítása a fogyasztók által kívánt felbontásra.
Adataink, a net valutája
A felhasználók leggyakrabban adataikkal fizetnek az ingyenesnek tűnő online tartalmakért, szolgáltatásokért. A Facebook, a YouTube & Co. nem jótékonysági vállalkozások! A szolgáltatók kíváncsisága nem ismer határokat. Mindet regisztrálnak, amit tudnak, amivel gigantikus adathegyek állnak elő.
A szoftverek és app-ek fejlesztésénél fontos cél, hogy minél többet tudjanak meg a felhasználóról. Ennek és a streamingnek van oroszlánrésze a net adatforgalmának kétévenkénti megduplázódásában. Nehéz megjósolni, hogy lesz-e növekedéslassulás, és ha igen, mikor.
Kevesebb információt gyűjtenek és ezzel klímabarátabbak a szabad felhasználású programok, mint például a Linux, a legismertebb ingyenes operációs rendszer.
A politika határt szab?!
A német környezetvédelmi miniszter a klímavédelem és a digitalizáció kapcsolatát a jövő évi német EU-elnökség egyik központi témájává akarja tenni.
„Nem szükségszerű, hogy a digitalizáció klímagyilkos legyen. Éppen ellenkezőleg. Ha jól használhatjuk, a jólét, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem szolgálatába állítható” – véli a szociáldemokrata miniszter asszony, Svenja Schulze.
Növelni akarja a fogyasztók érzékenységét. Elérni, hogy szoftver és app letöltésekor gondoljanak azok energiafelhasználásra. Erre szolgálna a már említett energiafogyasztási besorolás. Célja az is, hogy kattintás előtt gondoljuk át, a kiválasztott videó nem lenne-e kisebb felbontás mellett is ugyan olyan élvezhető, mint a maximumon. Fontoljuk meg, valóban szükségük van-e az okostelefonnal szabályozható hűtőre, vagy bluetooth-os hajszárítóra.
A fejlesztőknél és szolgáltatóknál Berlinben nem tartják elegendőnek a meggyőzést. Schulze szerint „most kell határokat szabni, mert az internet energiaigénye teljesen elszabadulhat”. Jó példa erre a kriptopénz.
A legelterjedtebb, a Bitcoin szerverei a fizetőeszköz háttérben húzódó algoritmus működtetéséhez annyi energiát használ fel, mint egész országok! Ráadásul társadalmi hasznossága erősen kérdéses. Egy átláthatatlan rendszer, amely a világ pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti.
Kérdés, hogy lehet-e a digitális világ energiafelhasználását jogszabályokkal korlátozni, és ha igen miként. Az biztos, hogy csak nemzetközi szabályozás képzelhető el. Bitcoin ismét jó példa: A szerverei nagy része Skandináviában van, tehát ott használja fel a legtöbb áramot, viszont a felhasználók többsége az USA-ban.
Kétséges, hogy szabályozás nélkül elérhető-e a sokáig reálisnak tartott cél, hogy a digitalizáció hozzájárul a természeti erőforrások takarékosabb felhasználáshoz.
