Kezdőlap Világgazdaság Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-áért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak. 

Alábecsült energia szükségelt

Az energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel

Sokáig reális várakozás volt, hogy a digitalizáció hozzájárulhat a természeti erőforrások takarékosabb használatához. Kevesebb papír, üzleti utak helyett videó konferenciák – hangzott a két legelterjedtebb példa. Eddig ennek az ellenkezője történt. Például gyors és olcsó online repülőjegyekkel dinamikusan nő a privát és az üzleti utak száma is. És maga a digitalizáció is valóságos energiazabáló.

Pozitív és pozitívnek látszó példák

Az internet lelkét a világ szerverközpontjainak sokasága jelenti. Itt tárolják és kezelik az interneten futó felfoghatatlan mennyiségű információt. Az energiaigényük hatalmas.

A technológiai intézet számítógépeivel termelt hő uszodát és épületeket fűt

Egy szerverközpontot azonban lehet energiatakarékos is, ahogy Németország legnagyobb kutatóbázisa, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) példája mutatja. Kutatói nagy teljesítményű számítógépekkel dolgoznak, amelyek hátterében hatalmas szerverközpont áll. Egy-egy gép több hőt termel, mint egy legnagyobb fokozatra kapcsolt villanytűzhely.

Karlsruhében nem engedik elszállni a gépek működésének sok energiával megtermelt melléktermékét, a hőt. Vizet melegítenek vele, amely részben az épület fűtéshálózatába kerül, részben pedig csöveken a közeli városi uszodába is eljut, ahol így nem kell a medencéket melegíteni.

A környezettudatos magánvállalkozások számának növekedésével egyre több a KIT-hez hasonló szerverközpont épülhet. A zöld imázst építő cégek azonban találtak egy másik, jónak látszó, de mégsem olyan környezettudatos megoldást is: Skandináviába, illetve Kanadába helyezik a szerver központjaikat. Olcsó az áram, magas a megújuló energiaforrások aránya, és az alacsony külső hőmérséklet miatt kevesebb energia kell a gépek hűtéséhez. A gépek melege azonban elszáll a hideg északi levegőbe.

A streaming minden baj okozója?!

Az internet által felemésztett energia jó része a filmfeltöltéshez és lejátszáshoz kell. A videók a globális adatforgalom 80%-t adják! Egy-két klikk és pereg a film. Bele se gondunk milyen komplikált, mennyire energia intenzív infrastruktúra áll a háttérben.

A videókat merevlemezeken tárolják a világ legkülönbözőbb pontjain. Az esetek többségében a felhasználó által választott felbontásra kell átalakítani a szerverközpontokban tárolt videókat. Ez egy speciális, extrém nagy teljesítményre képes chippel történik: GPU – Graphic Processing Units. Minthogy minden percben százmilliók, filmek tízmillióit nézik, a merevlemezek és a chipek folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgoznak.

Technikai fejlődés = nagyobb energiaigény

A kódolás és a felbontás is falja az energiát

A szerverek a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre energiatakarékosabbak. Összességében mégis többet fogyasztanak. Erről a fogyasztók tehetnek, akik egyre több videót néznek, és egyre jobb minőséget követelnek meg.

Persze felelős a YouTube és társa is, amikor mind nagyobb felbontásokat kínálnak annak tudatában is, hogy a legtöbb felhasználó gépén nem érezhető minőségi különbség. Így amikor szervereik energiahatékonyságának növelésére sokat áldozó zöld vállalkozásnak mondják magukat, csak az igazság egy szeletével büszkélkednek.

Szeméthegyek – szoftverek

A gazdagok a digitális fejlődés haszonélvezői, szegények az áldozatai

Régóta ismert az elektroszemét problémája. A digitális eszközök ritka fémet sokaságából állnak. Leginkább a harmadik világban, a bányákban dolgozók brutális anyagi és egészség- kizsákmányolásával termelik ki őket. Hiába a drága alkotóelemek, ha jön az új, hatékonyabb gép, a régi a kukába kerül. Az újrahasznosítható egységeket ugyan kiszerelik, de az értéktelenek a harmadik világ szeméttelepeire kerülnek.

Így a nyugati gyártók az új gépek értékesítéséből és a régiek újrahasznosításából gazdagodnak, addig a harmadik világ országai duplán lesznek a digitális fejlődés áldozatai.

Az afrikai szeméthegyek egyre nőnek, mert a gépek életperiódusa csökken. Pedig a hardverek, tehát a gépek fejlődése évek óta egyre kisebb ütemű. A naponta megújuló szoftverek a felelősek, amelyek egyre nagyobb teljesítményt követelnek a gépektől. Ezzel a hardverek energiahatékonyságának növekedését is semmissé teszik.

Ignoráns szoftverfejlesztők

A szoftverfejlesztőknek eddig nem volt szempont a termékeik energiaigénye. Most lassan változik a hozzáállás és a jogi környezet. A német környezetvédelmi tárca a háztartási gépekhez hasonlóan a kompjúter programokat és okostelefon alkalmazásokat is energiafogyasztásuk szerint osztályozná.

A KIT szakemberei szerint is a szoftverek döntik el, klímagyilkos vagy klímabarát lesz-e a digitalizáció. A megoldást az algoritmusaik hatékonyságának növelésben látják. Jobb programokkal például gyorsabb és így energiakímélőbb lenne a videók átalakítása a fogyasztók által kívánt felbontásra.

Adataink, a net valutája

A felhasználók leggyakrabban adataikkal fizetnek az ingyenesnek tűnő online tartalmakért, szolgáltatásokért. A Facebook, a YouTube & Co. nem jótékonysági vállalkozások! A szolgáltatók kíváncsisága nem ismer határokat. Mindet regisztrálnak, amit tudnak, amivel gigantikus adathegyek állnak elő.

Szerverszobákat termelnek az új szoftverek, amelyek csak új gépekre férnek

A szoftverek és app-ek fejlesztésénél fontos cél, hogy minél többet tudjanak meg a felhasználóról. Ennek és a streamingnek van oroszlánrésze a net adatforgalmának kétévenkénti megduplázódásában. Nehéz megjósolni, hogy lesz-e növekedéslassulás, és ha igen, mikor.

Kevesebb információt gyűjtenek és ezzel klímabarátabbak a szabad felhasználású programok, mint például  a Linux, a legismertebb ingyenes operációs rendszer.

A politika határt szab?!

A német környezetvédelmi miniszter a klímavédelem és a digitalizáció kapcsolatát a jövő évi német EU-elnökség egyik központi témájává akarja tenni.

Svenja Schulze

„Nem szükségszerű, hogy a digitalizáció klímagyilkos legyen. Éppen ellenkezőleg. Ha jól használhatjuk, a jólét, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem szolgálatába állítható” – véli a szociáldemokrata miniszter asszony, Svenja Schulze.

Növelni akarja a fogyasztók érzékenységét. Elérni, hogy szoftver és app letöltésekor gondoljanak azok energiafelhasználásra. Erre szolgálna a már említett energiafogyasztási besorolás. Célja az is, hogy kattintás előtt gondoljuk át, a kiválasztott videó nem lenne-e kisebb felbontás mellett is ugyan olyan élvezhető, mint a maximumon. Fontoljuk meg, valóban szükségük van-e az okostelefonnal szabályozható hűtőre, vagy bluetooth-os hajszárítóra.

A fejlesztőknél és szolgáltatóknál Berlinben nem tartják elegendőnek a meggyőzést. Schulze szerint „most kell határokat szabni, mert az internet energiaigénye teljesen elszabadulhat”. Jó példa erre a kriptopénz.

A legelterjedtebb, a Bitcoin szerverei a fizetőeszköz háttérben húzódó algoritmus működtetéséhez annyi energiát használ fel, mint egész országok! Ráadásul társadalmi hasznossága erősen kérdéses. Egy átláthatatlan rendszer, amely a világ pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti.

A csábító kriptopénzt, a bitcoint országnyi energiával “termelik”

Kérdés, hogy lehet-e a digitális világ energiafelhasználását jogszabályokkal korlátozni, és ha igen miként. Az biztos, hogy csak nemzetközi szabályozás képzelhető el. Bitcoin ismét jó példa: A szerverei nagy része Skandináviában van, tehát ott használja fel a legtöbb áramot, viszont a felhasználók többsége az USA-ban.

Kétséges, hogy szabályozás nélkül elérhető-e a sokáig reálisnak tartott cél, hogy a digitalizáció hozzájárul a természeti erőforrások takarékosabb felhasználáshoz.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tradicionális cigányzene köszönti a turistákat a forgalmas közlekedési csomópontokon

A múlt század romantikus hangulatát idézve cigányzenekarok muzsikálnak október 31-ig a legforgalmasabb közlekedési csomópontokon az országban

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékának ellenőrzése; a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék kifogástalan állapotban van

Felszámolják az első román fapados légitársaságot, a Blue Airt

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról
Hirdetés

Hírek

Tradicionális cigányzene köszönti a turistákat a forgalmas közlekedési csomópontokon

A múlt század romantikus hangulatát idézve cigányzenekarok muzsikálnak október 31-ig a legforgalmasabb közlekedési csomópontokon az országban

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése

Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékának ellenőrzése; a Magyarországon őrzött 94,73 tonna aranytartalék kifogástalan állapotban van

Jelentősen nő a hitelösszeg az Otthon Start Programban

Az Otthon Start Programban az alacsonyabb kamatszintből adódóan 25-33 százalékkal nőhet a felvehető hitelösszeg, ezzel jobban igazodik a megemelkedett ingatlanárakhoz.

Amit a 3%-os hitelről tudni kell, de nem beszélnek róla

Szeptembertől indul a legfeljebb 3%-os kamatozású lakáshitel, mely legfeljebb...

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.
Hirdetés

Gazdaság

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,