Kezdőlap Világgazdaság Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!
No menu items!

Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-áért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak. 

Alábecsült energia szükségelt

Az energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel

Sokáig reális várakozás volt, hogy a digitalizáció hozzájárulhat a természeti erőforrások takarékosabb használatához. Kevesebb papír, üzleti utak helyett videó konferenciák – hangzott a két legelterjedtebb példa. Eddig ennek az ellenkezője történt. Például gyors és olcsó online repülőjegyekkel dinamikusan nő a privát és az üzleti utak száma is. És maga a digitalizáció is valóságos energiazabáló.

Pozitív és pozitívnek látszó példák

Az internet lelkét a világ szerverközpontjainak sokasága jelenti. Itt tárolják és kezelik az interneten futó felfoghatatlan mennyiségű információt. Az energiaigényük hatalmas.

A technológiai intézet számítógépeivel termelt hő uszodát és épületeket fűt

Egy szerverközpontot azonban lehet energiatakarékos is, ahogy Németország legnagyobb kutatóbázisa, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) példája mutatja. Kutatói nagy teljesítményű számítógépekkel dolgoznak, amelyek hátterében hatalmas szerverközpont áll. Egy-egy gép több hőt termel, mint egy legnagyobb fokozatra kapcsolt villanytűzhely.

Karlsruhében nem engedik elszállni a gépek működésének sok energiával megtermelt melléktermékét, a hőt. Vizet melegítenek vele, amely részben az épület fűtéshálózatába kerül, részben pedig csöveken a közeli városi uszodába is eljut, ahol így nem kell a medencéket melegíteni.

A környezettudatos magánvállalkozások számának növekedésével egyre több a KIT-hez hasonló szerverközpont épülhet. A zöld imázst építő cégek azonban találtak egy másik, jónak látszó, de mégsem olyan környezettudatos megoldást is: Skandináviába, illetve Kanadába helyezik a szerver központjaikat. Olcsó az áram, magas a megújuló energiaforrások aránya, és az alacsony külső hőmérséklet miatt kevesebb energia kell a gépek hűtéséhez. A gépek melege azonban elszáll a hideg északi levegőbe.

A streaming minden baj okozója?!

Az internet által felemésztett energia jó része a filmfeltöltéshez és lejátszáshoz kell. A videók a globális adatforgalom 80%-t adják! Egy-két klikk és pereg a film. Bele se gondunk milyen komplikált, mennyire energia intenzív infrastruktúra áll a háttérben.

A videókat merevlemezeken tárolják a világ legkülönbözőbb pontjain. Az esetek többségében a felhasználó által választott felbontásra kell átalakítani a szerverközpontokban tárolt videókat. Ez egy speciális, extrém nagy teljesítményre képes chippel történik: GPU – Graphic Processing Units. Minthogy minden percben százmilliók, filmek tízmillióit nézik, a merevlemezek és a chipek folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgoznak.

Technikai fejlődés = nagyobb energiaigény

A kódolás és a felbontás is falja az energiát

A szerverek a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre energiatakarékosabbak. Összességében mégis többet fogyasztanak. Erről a fogyasztók tehetnek, akik egyre több videót néznek, és egyre jobb minőséget követelnek meg.

Persze felelős a YouTube és társa is, amikor mind nagyobb felbontásokat kínálnak annak tudatában is, hogy a legtöbb felhasználó gépén nem érezhető minőségi különbség. Így amikor szervereik energiahatékonyságának növelésére sokat áldozó zöld vállalkozásnak mondják magukat, csak az igazság egy szeletével büszkélkednek.

Szeméthegyek – szoftverek

A gazdagok a digitális fejlődés haszonélvezői, szegények az áldozatai

Régóta ismert az elektroszemét problémája. A digitális eszközök ritka fémet sokaságából állnak. Leginkább a harmadik világban, a bányákban dolgozók brutális anyagi és egészség- kizsákmányolásával termelik ki őket. Hiába a drága alkotóelemek, ha jön az új, hatékonyabb gép, a régi a kukába kerül. Az újrahasznosítható egységeket ugyan kiszerelik, de az értéktelenek a harmadik világ szeméttelepeire kerülnek.

Így a nyugati gyártók az új gépek értékesítéséből és a régiek újrahasznosításából gazdagodnak, addig a harmadik világ országai duplán lesznek a digitális fejlődés áldozatai.

Az afrikai szeméthegyek egyre nőnek, mert a gépek életperiódusa csökken. Pedig a hardverek, tehát a gépek fejlődése évek óta egyre kisebb ütemű. A naponta megújuló szoftverek a felelősek, amelyek egyre nagyobb teljesítményt követelnek a gépektől. Ezzel a hardverek energiahatékonyságának növekedését is semmissé teszik.

Ignoráns szoftverfejlesztők

A szoftverfejlesztőknek eddig nem volt szempont a termékeik energiaigénye. Most lassan változik a hozzáállás és a jogi környezet. A német környezetvédelmi tárca a háztartási gépekhez hasonlóan a kompjúter programokat és okostelefon alkalmazásokat is energiafogyasztásuk szerint osztályozná.

A KIT szakemberei szerint is a szoftverek döntik el, klímagyilkos vagy klímabarát lesz-e a digitalizáció. A megoldást az algoritmusaik hatékonyságának növelésben látják. Jobb programokkal például gyorsabb és így energiakímélőbb lenne a videók átalakítása a fogyasztók által kívánt felbontásra.

Adataink, a net valutája

A felhasználók leggyakrabban adataikkal fizetnek az ingyenesnek tűnő online tartalmakért, szolgáltatásokért. A Facebook, a YouTube & Co. nem jótékonysági vállalkozások! A szolgáltatók kíváncsisága nem ismer határokat. Mindet regisztrálnak, amit tudnak, amivel gigantikus adathegyek állnak elő.

Szerverszobákat termelnek az új szoftverek, amelyek csak új gépekre férnek

A szoftverek és app-ek fejlesztésénél fontos cél, hogy minél többet tudjanak meg a felhasználóról. Ennek és a streamingnek van oroszlánrésze a net adatforgalmának kétévenkénti megduplázódásában. Nehéz megjósolni, hogy lesz-e növekedéslassulás, és ha igen, mikor.

Kevesebb információt gyűjtenek és ezzel klímabarátabbak a szabad felhasználású programok, mint például  a Linux, a legismertebb ingyenes operációs rendszer.

A politika határt szab?!

A német környezetvédelmi miniszter a klímavédelem és a digitalizáció kapcsolatát a jövő évi német EU-elnökség egyik központi témájává akarja tenni.

Svenja Schulze

„Nem szükségszerű, hogy a digitalizáció klímagyilkos legyen. Éppen ellenkezőleg. Ha jól használhatjuk, a jólét, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem szolgálatába állítható” – véli a szociáldemokrata miniszter asszony, Svenja Schulze.

Növelni akarja a fogyasztók érzékenységét. Elérni, hogy szoftver és app letöltésekor gondoljanak azok energiafelhasználásra. Erre szolgálna a már említett energiafogyasztási besorolás. Célja az is, hogy kattintás előtt gondoljuk át, a kiválasztott videó nem lenne-e kisebb felbontás mellett is ugyan olyan élvezhető, mint a maximumon. Fontoljuk meg, valóban szükségük van-e az okostelefonnal szabályozható hűtőre, vagy bluetooth-os hajszárítóra.

A fejlesztőknél és szolgáltatóknál Berlinben nem tartják elegendőnek a meggyőzést. Schulze szerint „most kell határokat szabni, mert az internet energiaigénye teljesen elszabadulhat”. Jó példa erre a kriptopénz.

A legelterjedtebb, a Bitcoin szerverei a fizetőeszköz háttérben húzódó algoritmus működtetéséhez annyi energiát használ fel, mint egész országok! Ráadásul társadalmi hasznossága erősen kérdéses. Egy átláthatatlan rendszer, amely a világ pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti.

A csábító kriptopénzt, a bitcoint országnyi energiával “termelik”

Kérdés, hogy lehet-e a digitális világ energiafelhasználását jogszabályokkal korlátozni, és ha igen miként. Az biztos, hogy csak nemzetközi szabályozás képzelhető el. Bitcoin ismét jó példa: A szerverei nagy része Skandináviában van, tehát ott használja fel a legtöbb áramot, viszont a felhasználók többsége az USA-ban.

Kétséges, hogy szabályozás nélkül elérhető-e a sokáig reálisnak tartott cél, hogy a digitalizáció hozzájárul a természeti erőforrások takarékosabb felhasználáshoz.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Bécs egy nagy keringőtérré válik

Ha a keringőre gondolunk, előbb-utóbb mindenkinek Johann Strauss jut eszébe. 2025-ben Bécsben minden róla szól: az év során a város a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepli, és a jubileum alkalmából számtalan kulturális programmal találkozhatnak a látogatók.

Az ipari termelői árak 2025 szeptemberében átlagosan 0,4 százalékkal elmaradtak az előző hónaphoz képest és 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek.

Javította az OTP adósosztályzati kilátását és egyes besorolásait a Moody’s

Az EBRD kimutatása szerint Lengyelországban 14,1 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal volt alacsonyabb 2024 végén a rosszhitel-állomány, mint egy évvel korábban.

KSH: Az ipari termelői árak szeptemberi mutatói

Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal nőttek.
Hirdetés

Hírek

Az ipari termelői árak 2025 szeptemberében átlagosan 0,4 százalékkal elmaradtak az előző hónaphoz képest és 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek.

Javította az OTP adósosztályzati kilátását és egyes besorolásait a Moody’s

Az EBRD kimutatása szerint Lengyelországban 14,1 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal volt alacsonyabb 2024 végén a rosszhitel-állomány, mint egy évvel korábban.

KSH: Az ipari termelői árak szeptemberi mutatói

Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal nőttek.

Nagy Márton: a gazdasági növekedés az idei évben 0,5 és 1 százalék között alakul

A magyar gazdaság járműipari teljesítménye 100 százalékos együttmozgást mutat a német járműipari teljesítménnyel.

Beigazolódtak a várakozások: már Budapesten is korlátozzák a beköltözéseket

A XVI. kerület korlátozásai ugyanis véget vethetnek annak az egyre gyakoribb jelenségnek, hogy melléképületekből, garázsokból, tárolókból alakítanak ki lakásokat, amiket osztatlan közös tulajdonú ingatlanokként értékesítenek.

Adzsman – Az autentikus emírség, ahol a hagyomány találkozik a jövővel

A Heritage Trail az Adzsman Vision 2030 stratégia egyik kiemelt projektje, amely az emírség elkötelezettségét tükrözi a kulturális örökség megőrzése és az autentikus turisztikai élmények iránt.

Az adócsalás ódivatú, a kiberbűnözés a divat

A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul.

Kamatot csökkentett a Fed

Ezenkívül a központi bank úgy döntött, hogy december 1-jén befejezi az összes értékpapír-állományának csökkentését.
Hirdetés

Gazdaság

Kamatot csökkentett a Fed

Ezenkívül a központi bank úgy döntött, hogy december 1-jén befejezi az összes értékpapír-állományának csökkentését.

Van akinél nagyon komoly szja visszatérítést hozhat ez a megoldás

Az év vége közeledtével érdemes ellenőrizni az idei nyugdíjpénztári befizetéseink összegét, annak érdekében, hogy minél jobban ki tudjuk használni az szja-visszatérítés lehetőségét – hívja...

Ezt hozhatja a Széchenyi Kártya MAX+ kamatcsökkenése

A Széchenyi Kártya Program új kamatfeltételei kézzelfogható segítséget nyújtanak a hazai kkv-knak, különösen a működés finanszírozásában: a vállalkozások által fizetendő nettó kamat október 6-tól...

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.