A csepeli Duna-parton nem füstölnek már gyárkémények, sokan mégis azt gondolják, hogy Budapest időközben jó levegőjűvé vált XXI. kerülete még mindig ipartelep. Borbély Lénárd polgármester szerint a munkahelyteremtés továbbra is kiemelt feladat, de a cél már a XXI. századi technológiák meghonosítása a szigeten.
– Csepel, Árpád földje, a magyar ipar bölcsője – fogadja a felirat a szigetre érkezőt. A közelmúlt legendás cége a Weiss Manfréd művekből lett Csepel Vas és Fémművek bezárása után mi lett ebből a bölcsőből?
– Csepelen mára átalakult az ipari környezet. A gyár területére több kisebb cég költözött, változatos tevékenységgel, miközben a Szabadkikötő is vállalkozások sokaságával, nagyon szépen fejlődik. Itt leginkább logisztikai és raktározási tevékenységekre épülnek csarnokok, ami a terület kiváló elhelyezkedését kihasználva, más tevékenységekkel is folyamatosan vonzza a cégeket. Ugyanakkor az is nagy örömünkre szolgál, hogy a hamburgi kikötő leányvállalata, a Metrans – amely korábban a Szabadkikötőben tevékenykedett -, egy új telephelyet hozott létre a gyár területén. A Metrans nagyon értékes partner, mert amellett, hogy munkahelyeket teremt, támogatja a csepeli önkormányzatot azzal, hogy részt vállal a kerületet különböző fejlesztéseiben. Egy 500 millió forintos támogatást írtunk alá velük, amit a képviselő-testület fogadott el.
– Említette, hogy az egykori Csepel Művek területén számtalan, különféle vállalkozás tevékenykedik. Miért nem alakítottak ki, egy manapság oly divatos Ipari Parkot?
– A sokszínűséget jelzi, hogy a gyár területén tevékenykedik például a Csepeli Hőerőmű, miközben ott alkot Szőke Gábor Miklós is, aki a Fradi stadion előtt álló sas szobor mellett a Super Bowl nyertes Atlanta Falcons NFL csapatának jelképéül szolgáló sólyom 12 méter magas szobrát is megalkotta fémből.
A cégek sokszínűsége mellett sajnos a tulajdoni háttér is rendkívül változatos képet mutat. A privatizáció idején teljesen szétaprózódott a terület, amelynek papíron ma több mint 700 (!) tulajdonosa van. A valóságban viszont vannak olyan nagy befektetők, akik folyamatosan vásárolnak és ennek kapcsán nem minden esetben együttműködők a csepeli önkormányzattal. De azt is látni kell, hogy Csepel ipari jövőjéről nekünk más az elképzelésünk, mint a korábbi, szocialista vezetésű önkormányzatnak. Ők legszívesebben a gyár területén nem új munkahelyeket, hanem lakóparkot láttak volna. Mi viszont kifejezetten környezetbarát, high-tech ipari-technológiai parkot képzelünk a Duna partjára. Ezért próbáljuk behozni azokat a vállalkozásokat, amelyek 21. századi technológiát meghonosítva teremtenek újabb munkahelyeket.
– Mit tesznek ezért?
– A 100 százalékos tulajdonú önkormányzati cégünk, a Csepeli Városfejlesztési Kft. feladata, hogy az érdeklődőkkel felvegye a kapcsolatot, illetve maga is aktívan keresse a lehetséges partnereket. Ennek köszönhetően az elmúlt években sok új munkahely keletkezett és így már Csepelen sem a munkahelyek, hanem inkább a szakemberhiány okoz gondot.
– A Szabadkikötővel mennyivel egyszerűbb a helyzet?
– A Szabadkikötővel is együttműködési megállapodást kötöttünk. Ennek lényege, hogy a cég 300 ezer négyzetméternyi új raktározási területet hozhat létre, cserébe a vállalkozás a csepeli önkormányzat költségvetésébe éves szinten fizet támogatást 8 éven keresztül. Mi a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodásoknak vagyunk a hívei. Egy ide települő vállalkozásnak segítünk, az azonban fontos, hogy amennyiben erre a cégnek lehetősége van, akkor a közjóhoz is járuljon hozzá. Ennek szellemében a Szabadkikötő 8 év alatt minimum 240 millió Ft-tal járul hozzá a csepeli fejlesztésekhez.
Külön érdekesség, hogy amikor a megállapodást kötöttük, még bőven a gazdasági válság tombolt és eléggé pesszimisták voltak, hogy a szerződésben vállalt 300 ezer négyzetmétert be tudják-e vajon építeni. Igaz, ma még messze vagyunk ettől, de folyamatosan építik az új csarnokokat: a Szabadkikötő fennállásának 90. évfordulója alkalmából például most is avathattunk egy több ezer négyzetméteres csarnokot, ami a raktározást szolgálja majd. Így az Európai Uniós pályázati forrásokat is felhasználva, közel 20 milliárd forintnyi fejlesztés valósult már meg a Csepeli Szabadkikötőben, ahol a raktározás mellett a kereskedők közötti városi áruszállítás összehangolását felvállaló citylogisztikai központot hoznak létre.
– Igaz, az egykori vámszabadterület fogalma az Európai Unióban már okafogyottá vált, de mintha a teherhajó forgalom amúgy is visszaesett volna.
– Az utóbbi időben valóban elsősorban vasútvonalon és közúton érkeznek az áruk. A dunai logisztika finoman fogalmazva nem a legdinamikusabban fejlődő terület. Ami egyértelműen a Duna szélsőséges vízállásának köszönhető. A szakemberek ezzel kapcsolatban azt mondják: azért nem tudnak 100 százalékos biztonsággal arra alapozni, hogy a Dunán szállítsák a konténereket, mert a túl alacsony vízállásnál nem tudnak kikötni, a túl magasnál pedig nem tudnak átjönni a hidak alatt. Ezért került előtérbe a közúti és a kötött pályás logisztika.
– Igaz, ennek a helyiek nemigen örülnek, mert csúcsidőben amúgy is szűkös az a két közúti kapcsolat, amelyen keresztül a belváros elérhető és ebből a Weiss Manfréd út csepeli kezdeténél, az úgynevezett Corvin csomópontnál rendkívül bosszantó, hogy a csúcsforgalom idején is tolatni kezdenek a vonatok és teljesen kiszámíthatatlan pillanatokban, hosszú percekre lezárják a forgalmat.
– Tisztában vagyunk ezzel és kormányzati szinten már el is indult egy kétszintű kereszteződés létrehozásának megtervezése, aminek egyik módja az lehet, hogy minden pályaszakaszt kétszintesítünk, míg a másik, hogy csak a Teller Edéről elnevezett gerincútra való ráterelés lesz a kétszintű. Nekünk az az érdekünk, hogy a Kossuth Lajos út és a gerincút is kétszintű legyen, de ebben a kérdésben a központi költségvetés kereteit figyelembe véve születik majd döntés.
Ez persze a jövő zenéje és a csúcsidőszakban addig is szeretnénk tehermentesíteni a Corvin csomópontot. A Metrans-szal mindenesetre meg tudtunk állapodni abban, hogy a csúcsidőszakban nem indítanak szerelvényeket. A Szabadkikötőn belül működő cég erre nem volt nyitott.
A Csepelről kivezető másik út a Gubacsi hídon vezet Erzsébet felé, és ha az egyik valamiért beszűkül, vagy dugó alakul, akkor az a másiknál is lehetetlenné teszi a közlekedést. Ezért is jelenthet nagy segítséget hosszabb távon egy új híd megépítése Dél-Buda felé, amelynek tervpályázatát már elbírálta a főváros, de az új átkelő megszületése így is több évet vehet még igénybe.
Hamarabb várható a Gubacsi híd vasúti részének felújítása, amiről már kormánydöntést is született és elengedhetetlen, hogy a híd közúti részét is fölújítsák majd. Ez azonban nem a kerület hatáskörbe tartozik, mi ennek mindig csak a kezdeményezői, illetve támogatói lehetünk.
– Manapság a multik becsalogatásánál a leggyakrabban elhangzó érv az adókedvezmény. Miként fest ez a kerület esetében?
– Nagyon fontos alapelvünk, hogy kiszámítható legyen a gazdaságpolitikánk. 2010 előtt ellenzéki képviselőként nagyon rossz példának tartottam, hogy a téves stratégiai döntések miatt csőd közeli helyzetben lévő önkormányzat, egyik évről a másikra, 50 százalékkal megemelte az építményadót, ami rendkívül nagy terhet rótt a válság miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra.
Mi azt mondjuk, az adózásnak kiszámíthatónak kell lennie, ha valaki idejön, hosszú távon tudja, hogy mire számíthat. Ezért minden alkalommal kizárólag az infláció mértékével növeljük az adót és szerencsére az infláció elég alacsony volt az elmúlt években. De emellett az építményadónál különböző sávokat is kialakítottunk, amivel megkülönböztetjük a kisvállalkozásokat a nagyobbaktól.
– És mi lesz a Csepel északi részén, ahol már legalább kétszer elhalt a nagyszabású ingatlanfejlesztések terve?
– A kormánydöntések következtében ott kormányzati beruházások valósulnak meg. Nagy szívfájdalmunk, hogy az Olimpia tervét megfúrták, pedig az hatalmas fejlődést hozott volna Csepelen. Ettől függetlenül a Kemény Ferenc Program keretében olyan különböző sportcélú beruházások valósulnak meg, akár az evezősök, akár az extrém sportot kedvelők javára, ami egész Csepel sportéletére hatással lesz. Észak-Csepelen épül fel az a stadion is, ami a budapesti atlétikai világversenynek ad otthont. A csepeli önkormányzat ebben mindenképp partner.
