Top kategóriás fejlettség és fejlődés a magyar nagyvárosok között, a jövő generációjára fókuszáló oktatási projektekkel – Cser-Palkovics András polgármester szerint ezek azok a témák, amelyek alapjaiban meghatározzák, hogy Székesfehérvár élhető és vonzó város legyen. Amihez a lokálpatrióta vállalkozók sikere is elengedhetetlen.
– Ma a városok kapcsán, már csak a megcélzott külföldi befektetők jól képzett alkalmazottai miatt is az egyik fő téma az életminőség, az élhetőség. Ebből a szempontból hogyan látja Székesfehérvár helyzetét?
– Egy polgármesteri nézőpont mindig kettős: egyrészt elfogult lehet, hiszen szívvel-lélekkel képviseli a várost, másrészt valószínűleg ő ismeri a legtöbb problémát és lehetőséget az adott településen. Székesfehérvár ezen a szemüvegen keresztül is élhető és szerethető város, de természetesen vannak kihívások és megoldásra váró feladatok. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ne csupán a megérzéseinkre támaszkodjunk, hanem objektív tényekre és adatokra, akár tudományos alapossággal is. Ebben nagy segítséget jelentett számunkra az Egyensúly Intézet tavaly nyilvánosságra hozott, nyolc éven át folytatott kutatása, amely különböző településtípusokat hasonlított össze Magyarországon fejlettség és fejlődési ütem szempontjából. Ebben a kutatásban, 53 indikátor alapján, Székesfehérvár a megyei jogú városok közül a legfejlettebb és egyben a leggyorsabban fejlődő magyar város lett. Mindkét eredmény pozitív visszajelzés számunkra, és várjuk az idei adatokat, miközben a jelenlegi eredmények is azt mutatják, hogy jó úton járunk. Ugyanakkor a mindennapok tapasztalatai azt is egyértelművé teszik, hogy vannak olyan területek, ahol előre kell lépnünk – például a fenntarthatóság és a közlekedés területén –, hogy még élhetőbbé tegyük a várost.
– Mi az, ami a legpozitívabb volt az eredmények közül?
– Ötvenhárom indikátor nem kevés, ebben nagyon sokféle szempontot vettek figyelembe. Volt benne olyan is, ami függ az önkormányzattól, volt olyan, ami egyáltalán nem függ, de mégiscsak a város élete szempontjából meghatározó. Ezért is örömteli, hogy mi összességében értünk el egy átlag fölötti eredményt. Ami azért lényeges, mert azt mutatja, hogy nem valamiben vagyunk nagyon jók és másban nagyon rosszak, hanem mindenben viszonylag jó értékeink vannak. De ahogy említettem, az is látszik, miben kell fejlődni.
Cser-Palkovics András
Az is fontos, hogy ez egy magyar témájú tudományos felmérés eredménye, miközben jó lenne azt is tudni, hogy – legalább Közép-Európa szintjén –, hogy állunk egy nemzetközi összevetésben. Azért szeretnénk ezt a kutatást, amennyire lehet, a nemzetközi térben is elvégeztetni, más országok hasonló nagy-, illetve középvárosainak a bevonásával, hogy tágabb képet kapjunk a helyzetünkről. Mert érdekelne, hogy ott milyen önkormányzati feladatkörök, fenntarthatósági stratégiák, problémahalmazok és megoldási javaslatok vagy gyakorlati példák vannak, hogy tanulhassunk belőlük és tovább javíthassuk Székesfehérvár élhetőségét.
– Magyarországon szó esik manapság a városokra kivetett, tekintélyes szolidaritási adóról. Ez mennyire befolyásolja Székesfehérvár fejlesztési lehetőségeit?
– Ez kétségtelenül egy rendkívül jelentős tétel, amely értelemszerűen komolyan befolyásolja városunk fejlesztési lehetőségeit. Ha polgármesterként egyedül dönthetnék, azt mondanám, milyen jó lenne, ha a teljes összeg itt maradna Székesfehérváron. Valószínűleg ugyanígy érzi a budapesti, debreceni, szegedi vagy győri polgármester is – ami természetes. Az, hogy létezik valamilyen típusú szolidaritási hozzájárulás és adóerő-képesség vizsgálat, egyrészt régóta bevett gyakorlat, másrészt bizonyos értelemben normálisnak is tartom. Azonban úgy vélem, a mérték, az arány és a felhasználás módja túlzott, és itt lenne érdemes változtatni.
Konkrét számokkal alátámasztva: 2025-ben Székesfehérvár iparűzési adóbevételét 28,65 milliárd forintra becsüljük, amely a szolidaritási hozzájárulás alapját képezi. Ebből az összegből azonban – a Magyar Közlöny legfrissebb adatai szerint – több mint 8,7 milliárd forintot kell befizetnünk az állami költségvetésbe. Ez a nagyságrend jelentős: ha ez az összeg a városban maradna, komoly fejlesztéseket tudnánk megvalósítani.
Jelenleg a befizetett összeg az állami költségvetésbe kerül, és az önkormányzati szektorban használják fel, de mi nem látjuk pontosan, hogy pontosan mely településekre, vagyis kikkel vagyunk valójában szolidárisak. Ezért jobb módszertant javasolnék: érdemes lenne csökkenteni a befizetendő összeget, és inkább az agglomerációs térségben, az adott város környékén hasznosítani ezt az összeget, ahol valódi együttműködés és szolidaritás van. Székesfehérvár esetében például 30-40 kilométeres körön belül több mint 32 ezer munkavállaló jár be nap mint nap városunkba dolgozni, hozzájárulva a város gazdasági teljesítményéhez. Ha ebből az összegből a környező településeken is megvalósulhatnának fejlesztések vagy jobb minőségű szolgáltatások – például a fehérvári kórház rendelőintézetének felújítása, a helyi buszközlekedés javítása, amit a fehérváriak és az agglomerációból érkező munkavállalók, diákok egyaránt használnak –, az mindkét fél számára előnyös lenne.
Szerintem egy ilyen város és várostérség fejlődési koncepcióra, egyfajta agglomerációs politikára lenne szükség, amihez a szabályozásokat is érdemes lenne módosítani. Például a most induló Versenyképes Járások Program keretében jó lenne elérni, hogy a szolidaritási hozzájárulás terhére finanszírozzuk ezeket a fejlesztéseket, így az általunk befizetett összeg jelentős része visszajönne Székesfehérvárra és környékére, illetve az olyan hasonló nagyvárosokba, mint Szeged, Debrecen, Győr, Kecskemét vagy Budapest, olyan célokra fordítva, amelyek mind a helyieknek, mind a térségben élőknek előnyösek. Hiszen az élet ma már nem korlátozódik a közigazgatási határokra, ezért egy ilyen megközelítés valóban hatékonyabb eredményeket hozhatna.
– Korábbi interjúnkra visszatérve: manapság, amikor minden a befektetők vonzásáról szól, Székesfehérvár – ha a képzett munkaerőt is hozzávesszük – már az elmúlt évtizedekben szinte csúcsra volt járatva. Mennyire várnak újabb cégeket a városba?
– Egy város soha nem mondhatja, hogy „készen van”, és innentől nincs mit tennie. Bár Székesfehérvár jelenleg erős gazdasági alapokkal rendelkezik, minden nap meg kell dolgoznunk azért, hogy tíz, vagy akár húsz év múlva is egy dinamikus, erős gazdaságú város maradjunk, hiszen ez a fenntartható városfejlesztés és működtetés egyik legstabilabb alapja. Ezért nem állunk le, és szerencsére a német autóipart sújtó gazdasági és ipari kihívások ellenére, Székesfehérváron újabb és újabb beruházások valósulnak meg, folyamatosan jönnek új cégek, ami pozitív jelzés számunkra. Azonban a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a már itt működő, 10-20-30 éve velünk együttműködő partnereink az új beruházásaikat az egész világot felsorakoztató versenyben ide, Székesfehérvárra hozzák. Itt vezessék be az új technológiákat, itt készítsék az új termékeiket. Ez igaz a multikra, a magyar cégekre, a nagyvállalati és a KKV szektorra egyaránt.
A KKV-szektor szempontjából pedig különösen ígéretesnek látjuk azt az új támogatási pályázati struktúrát, amelyet a kormányzat meghirdetett. Bízunk benne, hogy a fehérvári KKV-k közül sokan sikeresen pályázhatnak ezekre a forrásokra, amelyek nemcsak őket erősítik, hanem rajtuk keresztül a város egészének fejlődését is előmozdítják.
– Említette, hogy a helyi gazdaság szerkezetének köszönhetően a német gazdaság és az autóipar nehézségei Székesfehér cégeit nem annyira érintik. Milyen most a munkaerőhelyzet a városban?
– Hála Istennek, a munkanélküliségi ráta országosan nem romlott jelentősen, így Székesfehérváron sem tapasztalunk jelentős változást ebben a tekintetben. A legfrissebb, 2025 februári adatok alapján a fehérvári munkanélküliségi ráta minimális és viszonylag stabil a korábbi évekhez képest, annak ellenére, hogy az európai autóiparban és más szektorokban leépítések vagy munkaerő-átrendeződések történnek. Azt azonban észleljük, hogy a kölcsönzött munkaerő száma csökken, és bár hivatalos, naprakész adatok még nem állnak rendelkezésre, a vállalatokkal folytatott folyamatos egyeztetések alapján azt tapasztaljuk, hogy a külföldi vendégmunkások száma is mérséklődik. Ez részben az európai gazdasági kihívásokkal – például a magas energiaárakkal, a geopolitikai bizonytalanságokkal és az autóipar technológiai átalakulásával – függ össze. Az autóiparban zajló leépítések, különösen a német autóiparra és beszállítóira gyakorolt nyomás természetesen kihívást jelent, de eddig ezek a problémák szerencsére nem érintették közvetlenül a városunk gazdaságának egészét és a helyi vállalatok pénzügyi stabilitását. Kérdés az is, hogy az amerikai gazdaságpolitikai változások hogyan érintik majd a gazdaságunkat, a nálunk dolgozó amerikai cégeket. Bízunk azonban abban, hogy Székesfehérvár gazdasága a jövőben is erős marad.
Ugyanakkor a feldolgozóiparban zajló jelentős a technológiai váltás, különösen az automatizálás és a robotika térnyerése, és ez új kihívásokat jelent mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Ez új készségeket igényel, ami hatással van a hagyományos köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszerekre. Székesfehérvár esetében ez lehetőséget teremt arra, hogy támogassuk a cégeket – a kkv-kat és nagyvállalatokat egyaránt –, hogy alkalmazkodjanak ezekhez az új követelményekhez, és a város továbbra is vonzó hely maradjon a beruházások számára. A város gazdasági stabilitása és a helyi munkaerőpiac rugalmassága kulcsfontosságú, hogy ellenálljunk az európai gazdasági hullámzásoknak, miközben kihasználjuk az új technológiák és a zöld átállás adta lehetőségeket.
– Végezetül, a jövő generációjának mit tud kínálni Székesfehérvár?
– Kiemelten támogatjuk az új nemzedékeket, hogy felkészülhessenek a modern kihívásokra. Ennek részeként jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakképzés és a köznevelés fejlesztésére egy átfogó iskolafelújítási és eszközmegújítási programon keresztül, amely számos általános és középiskolát érint a városban. Ez a program jelentős kormányzati támogatásokból és az elmúlt években érkezett európai uniós forrásokból – különösen az energiahatékonyság területén – valósul meg. Emellett folyamatosan erősítjük a fehérvári felsőoktatást, beleértve az Óbudai Egyetem Alba Regia Kart, a Keleti Károly Kar gazdasági képzéseit és a Kodolányi János Egyetemet, hogy a fiatalok itt is megtalálják a fejlődés lehetőségét.
Ami azonban különösen büszkeséggel tölt el bennünket – és ez valóban közös erőfeszítés eredménye –, az az Alba Innovár Digitális Élményközpont elindítása, amit majd egy évtizede hoztunk létre. Ez az élményközpont rendkívül komoly lehetőségeket biztosít általános iskolásoknak, középiskolásoknak, egyetemistáknak és felnőtteknek egyaránt. Évente több ezer fiatal látogatja meg, ráadásul az itt kínált képzések ingyenesek, nemcsak a fehérvári, hanem a környéken élő diákok számára is. Az Alba Innovárban a fiatalok megismerkedhetnek a digitális technológiákkal, a robotikával és annak programozásával, miközben fejlesztik a készségeiket és képességeiket. Hozzá kell tenni, hogy az Innovár kínál felnőttképzési, át- és újraképzési programokat is, szoros együttműködésben az erre nyitott vállalatokkal.
Ezenkívül az Okos Tanterem program részeként minden általános iskolában, és egyre több középiskolában is elérhetővé tesszük ezt a modern technológiát, amely csoportmunkára és a legújabb digitális eszközök használatára neveli a tanulókat. Ezek az okos tantermek nem pusztán informatikai helyiségek, hanem egy innovatív módszertan részei, amelyek a történelem, ének, rajz, matematika vagy nyelvórákon is alkalmazhatók. Az iskolákban egy-egy pedagógusokból álló törzsgárda sajátítja el e technológiák használatát, és osztja meg tapasztalatait egy felhőalapú platformon más tanárokkal, miközben állami szervezetek és digitális partnerek is támogatják a programot. Ez a megközelítés nemcsak a pedagógusoknak hasznos, akik modern eszközökkel gazdagíthatják az oktatást, hanem a diákoknak is, akik már fiatalon, jó értelemben véve megismerkedhetnek ezekkel a technológiákkal, és elsajátíthatják azokat a készségeket, amelyekre a jövő munkaerőpiacán szükség lesz. Egy keretbe foglalva a beszélgetést: Székesfehérvár ezzel is olyan környezetet kínál, amely jó életminőséget biztosít, ahol szívesen élnek az emberek, amit érdemes építeni és fejleszteni.
Az SHS Építő Kft. a sikerre épít
Az SHS Építő Kft., mint Székesfehérvár egyik meghatározó építőipari szereplője a generálkivitelezésre specializálódott vállalkozás.
– Idén 25 éves a cégünk, amit az öcsémmel együtt alapítottunk és vezetünk. Elsősorban generálkivitelezéssel foglalkozunk, de emellett tervezési feladatokat is vállalunk, ami leginkább a saját beruházásokra vonatkozik – magyarázza Halenár István, az SHS Építő Kft. cég tulajdonos-ügyvezetője.
A 60 fős cég egyik erőssége a sokoldalúság: magasépítési munkák széles skáláját végzik, legyen szó középületek közbeszerzési projektjeiről, áruházak építéséről vagy felújításáról, esetleg saját beruházásban megvalósuló társasházakról, miközben építenek csarnokokat és irodai épületeket is. Az SHS Építő Kft. székesfehérvári gyökerei mélyek.
Halenár István
– Székesfehérváron nőttünk fel és nem is távolodtunk el az otthonunktól. Mondhatni, lokálpatrióták vagyunk – vallja az ügyvezető. Ennek szellemében cégük a társadalmi szerepvállalásával is hozzájárul a város életéhez: támogatják a helyi sportegyesületeket és számos szervezettel ápolnak jó kapcsolatot.
– Itt vagyunk otthon, itt vannak az ismeretségeink, itt vetettük meg a lábunkat. Nem is szeretnénk nagyon messzire menni – teszi hozzá. Nem véletlen, hogy a vállalkozás működési területe jobbára a Balaton és Budapest közötti régióra fókuszál. Az ügyvezető szerint Székesfehérvár számos előnnyel bír a vállalkozások számára. – Van egy nagyon korrekt városvezetés, amely a település érdekeit szem előtt tartja, és ez nem lebecsülendő. Emellett az ipar meghatározó szerepe miatt a gazdasági környezet is kedvező – emeli ki. – A jó infrastruktúra és a város lokációja szintén vonzóvá teszi a térséget, hiszen az ipari beruházások az építőiparnak is lendületet adnak.
Szavai szerint a munkájukat nehezítő nehézségek, nem helyi, hanem országos problémákra vezethetők vissza.
– Az utóbbi időben alig írnak ki közbeszerzéseket, és a pályázati források is szűkösek, ami nyilván hátrányos számunkra – mutat rá Halenár István, aki az idei évre vonatkozó tervekről ezért óvatos optimizmussal nyilatkozik. – Mivel erős visszaesés tapasztalható az építőipari piacon, mi most főként a saját beruházásaink felé mozdulunk el, hogy minél több lakást és projektet indíthassunk. Hisszük, hogy az ingatlan jó befektetés marad, és ha a szakértők prognózisa beigazolódik, a lakáspiacon nem lesz komolyabb megtorpanás – érvel Halenár István.
Lakberendezéssel bővít Székesfehérváron a Mentavill
– Lokálpatriótaként tekintünk a városra – fogalmaz Mentes Zsolt, a Mentavill ügyvezetője a cég székesfehérvári kötődése és helyi szerepe kapcsán. Véleménye szerint számos előnnyel is jár, hogy nem a fővárosban tevékenykednek: az emberi kapcsolatok szorosabbak, a lojalitás erősebb és így hosszú távon is stabil alapokra lehet építeni.
– Székesfehérvár lokációja kiváló. Mivel Budapesthez közel, az M7-es autópálya mellett van a központunk és a központi raktárunk, így nemcsak a főváros, hanem az egész ország logisztikai szempontból könnyen elérhető számunkra – emeli ki Mentes Zsolt. Kifejtve, hogy családi cégként a Mentavill 225 embernek biztosít munkát Székesfehérváron. A cég folyamatos fejlődésével pedig a helyi közösség is gazdagodik, hiszen a növekvő iparűzési adó hozzájárul a város fejlődéséhez.
A Székesfehérvári központ egyben szakáruházként is működik, amely többféle célcsoportot szolgál ki: villanyszerelőket, kivitelezőket, ipari szereplőket és a lakosságot egyaránt. A tevékenység kör az évtizedek alatt folyamatosan bővült: a villanyszerelési anyagok és villamossági termékek forgalmazása mellett így jelent meg a világítástechnika is a kínálatban.
Mentes Zsolt
– A világítástechnikai termékek azért kaptak szerepet, mert a tapasztalatok szerint sok vásárló az online térben való böngészés mellett is igényli, hogy élőben lássa a termékeket. Ezt a tendenciát látva indult a közelmúltban a Mentavill legújabb, lakberendezési üzletága. A székesfehérvári központban található 660 négyzetméteres szakáruházban kialakított, 220 négyzetméteres bemutatóterem kínálatban az asztaloktól és székektől kezdve egészen a dísztárgyakig számos termék található az ígéretek szerint, kategóriájában a legjobb ár-érték arány mellett.
A Mentavill új, lakberendezési bemutatóterme
– A székesfehérvári lakberendezési üzletünk sikerét látva első körben négy olyan áruházunkban lesz lakberendezési részleg, ahol az ehhez szükséges terület a rendelkezésünkre áll. Ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy a hozzánk betérő vásárlók akár az első kapcsolóig az utolsó székig mindent nálunk tudjanak megvásárolni a lakásuk berendezéséhez – összegez Mentes Zsolt.
Barta György: stabil háttér, családias hangulattal
Barta György autókereskedelemmel foglalkozó cégcsoportja harminc éve kezdte meg tevékenységét.
– A Suzuki Barta Sárbogárdon indult, 2002-ben tettük át a székhelyünket Székesfehérvárra, mert már akkor láttam, hogy Szent István városa kiváló hely az élethez. Az is világosan látszott, hogy földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös – Budapest és a Balaton között helyezkedik el -, ami stratégiai szempontból is kiemelkedő, miközben a város fejlődési potenciálja is egyértelmű volt, amit az azóta érezhető dinamikus növekedés is igazol. Így ma már igazi lokálpatriótává válva igyekszem hozzájárulni a város fejlődéséhez – fejtette ki Barta György.
Miután Székesfehérváron is megnyílott a Suzuki Barta, 10 éve már az Opel Barta is erősíti a portfóliót. A cégcsoport emellett az AVIS kizárólagos, országos lefedettséggel rendelkező magyarországi franchise-üzemeltetője, ahol Barta György testvérével, Barta Józseffel közösen tulajdonos. A szó szoros értelmében vett határtalan növekedés eredményeként pedig a magyar határtól nem messze, Ausztriában is működik egy márkafüggetlen autószalonjuk, a Rialba GmbH. A stabil növekedés titka a cégcsoportban dolgozók elmondása alapján az, hogy”a Barta család nemcsak a munkavállalókra, hanem azok családjára is figyel, ami a mai világban ritka érték.”
Barta György
A már 150 munkavállalót foglalkoztató cégcsoport természetesen nehéz időszakokat is átélt, amelyek közül a 2008-as globális gazdasági válság autókereskedelemre gyakorolt pusztító hatása volt a legkíméletlenebb. De Barta György szerint ezen is átsegítette őket az a családias hangulat, ami az alapítás óta meghatározza a cég mindennapjait. “Nem véletlenül mondhatjuk a munkavállalók többségét törzsgárdatagnak, miközben vannak kollégák, akik már 27 éve dolgoznak velünk együtt” – magyarázza a cégvezető.
Azt, hogy a Barta család erősen kötődik Székesfehérvárhoz, jól mutatja, néhányat kiemelve, hogy például a Szent Kristóf Ház támogatásával segítik a sérült gyermekeket, miközben a helyi jégkorongcsapatot is szponzorálják.
Érsek M. Zoltán
