Legyen szó borjúbőrből készült olasz Prada táskákról vagy klasszikus, kockás brit Burberry kabátokról, a dél-koreaiak költenek a világon a legtöbbet luxuscikkekre egy főre vetítve – közölte a Morgan Stanley.
A befektetési bank becslése szerint a személyes luxuscikkekre fordított dél-koreai összkiadások 2022-ben 24%-kal 16,8 milliárd dollárra, azaz fejenként mintegy 325 dollárra nőttek. Ez jóval több, mint a kínai és az amerikai állampolgárok által fejenként elköltött 55, illetve 280 dollár – ismertette a felmérés számait a CNBC.
A luxusmárkák szintén kiemelik az erős koreai eladásokat. A Moncler jelentése szerint dél-koreai bevételei a második negyedévben “több mint kétszeresére nőttek” a világjárvány előtti időszakhoz képest. A Cartier-tulajdonos Richemont Group pedig azt közölte, hogy Korea azon régiók közé tartozik, ahol 2022-ben kétszámjegyű növekedést értek el az eladások az egy és két évvel ezelőttihez képest.
A Prada szerint a kínai zárlatok hozzájárultak a 2022-es kiskereskedelmi teljesítmény 7%-os csökkenéséhez, a divatház szerint a visszaesést “enyhítette a koreai és délkelet-ázsiai erős teljesítmény“.
A Morgan Stanley elemzői kifejtették, hogy a dél-koreai vásárlók luxuscikkek iránti keresletét egyrészt a vásárlóerő növekedése, másrészt a társadalmi rang kifelé történő fitogtatásának vágya hajtja.
“A megjelenés és a pénzügyi siker nagyobb visszhangra találhat a dél-koreai fogyasztók körében, mint a legtöbb más országban”
– írták a jelentésben az elemzők.
A gazdagság kimutatása társadalmilag is elfogadottabb a koreai társadalomban. A McKinsey felmérése szerint a koreai válaszadók mindössze 22%-a tartja ízléstelennek a luxuscikkek mutogatását, szemben a japánok 45%-ával és a kínaiak 38%-ával.
A luxuscikkek iránti keresletet a háztartások vagyonának növekedése is támogatta. A Bank of Korea adatai szerint az ország háztartásainak nettó vagyona 2021-ben 11%-kal nőtt. A koreai háztartások vagyonának mintegy 76%-a ingatlanokban van, amelyek árai 2020 óta jelentősen emelkedtek.
A Bain & Company azonban óva intett attól, hogy az egy főre jutó mérőszámokat használják a luxuscikkek fogyasztására.
“A luxus definíció szerint nem tömegpiaci termék” – mondta a Bain & Co partnere, Weiwei Xing a CNBC-nek.
“Azt javasolnám, hogy a teljes luxuskiadást a középosztályhoz tartozó vagy annál magasabb szinten élő népesség számával arányosítsuk, ami sokkal értelmesebb mérőszám lenne a luxushoz való hozzáállás és fogyasztás tükrözésére” – mondta Xing, hozzátéve, hogy ez szűkítené a szakadékot.
Kiaknázatlan lehetőségek Kínában
A Morgan Stanley szerint a virágzó koreai luxuspiac mégis “jó előképe” annak, hogy mivé válhat a kínai luxuspiac, amely szerinte továbbra is “kiaknázatlan“. Az elemzők szerint a két ország hasonlóságot mutat a luxuscikkek mint státuszjelzők iránti hajlandóságban.
Jelenleg a dél-koreaiak egy főre jutó éves luxuscikk-költése több mint hatszorosa a kínaiakénak.
Globális szinten a McKinsey előrejelzése szerint a luxuspiac 2023-ban 5-10%-kal fog növekedni, amit az amerikai és kínai kereslet fog támogatni.
“Arra számítunk, hogy a növekedés újraindul, miután Kína kilábal a jelenlegi Covid-hullámokból, ami az első negyedévre várható” – mondta Xing.
