Online időpontfoglalás, e-recept, egészségügyi applikációk, telemedicina – ezek az innovatív technológiák már elengedhetetlen jellemzői a mindennapoknak, új korszakot indítottak a hazai egészségügyben is. A COVID világjárvány alatt ugrott meg a digitális megoldások iránti igény mind a betegek, mind az orvosok részéről.
A digitalizáció segítette a pandémia jelentette kihívások megoldását, majd a hosszú távú fejlődés kulcsává is vált. A fejlesztések nemcsak az ellátás minőségét növelik, hanem az orvos-beteg bizalmat is erősíti.
„Az egészségügyi szolgáltatók, orvosi centrumok ráébredtek arra, hogy a sikeres működéshez elengedhetetlen a páciensekkel való aktív kommunikáció. Ma már nem elegendő, ha a pozitív visszajelzések szájhagyomány útján terjednek. Az online világban a betegek tudatosan választanak szolgáltatót különféle platformokon keresztül” – hívta fel a figyelmet a Future Management stratégiai vezetője.
Oláh Bertold kiemelte, hogy az online visszajelzések, páciens-vélemények, valamint az orvosok és szolgáltatók digitális jelenléte ma már nem megkerülhető. „Ahogy a piac telítődik, egyre fontosabbá válik, hogy ki milyen benyomást kelt online. A páciensek a digitális világban tájékozódnak, véleményt formálnak, és ez alapján választanak orvost.”
A digitális egészségügy átalakítja a betegellátás módját
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének nemrégiben készített kutatása is alátámasztja ezt a tendenciát. A COVID-időszak után végzett felmérésben több mint 1.700 egészségügyi dolgozó vett részt. A kutatás eredményei szerint, már a személyes orvoshoz fordulás esetén is nagymértékben jelen van az internethasználat: a megkérdezettek kétharmada az orvosi konzultáció előtt és után is online keresi a releváns információkat. 90 százalék azok aránya, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel keresnek információkat egészségről, betegségről, elsősorban weboldalakon keresztül.
A Magyar Orvosi Kamara idei reprezentatív felmérése is rávilágít arra, hogy az internethasználók 90 százaléka keres rendszeresen egészséggel kapcsolatos információkat online, és minden második páciens aktívan érdeklődik az okoseszközök és egészségügyi applikációk iránt.
Több millióan használják már az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és EgészségAblak mobilapplikációt is, amellyel egyre több szakrendelésre lehet időpontot foglalni, hónapról hónapra bővül a rendszerrel összeköttetésben álló szakrendelők listája.
Win-win a rendelőkben
A pandémia okozta lezárások feloldása után az emberek ugyan visszatértek a megszokott életükhöz, de az online orvosválasztás, a digitális lehetőségek iránti igény megmaradt. „Amikor valaki például új városba költözik, éppúgy szüksége lesz egy helyi orvosra, mint akár fodrászra vagy gyógyszertárra. Ezért is létfontosságú, hogy az orvosok megfelelően jelen legyenek az online térben, amellyel folyamatosan új pácienseket is nyerhetnek. Bár sokan még mindig úgy vélik, hogy a hírnevük, a múltjuk, a tudásuk elegendő, pedig a digitalizáció világában az online jelenlét már ugyanolyan fontos eleme a praxis fenntartható működtetésének” – hangsúlyozta Oláh Bertold a Future Management stratégiai vezetője.
Az ellátás mellett a prevenció és az utánkövetés is fontos szerepet kap a digitális egészségügyi megoldásokban. „Az emlékeztetők, szűrővizsgálatok évfordulójára figyelmeztető üzenetek, valamint a páciensek adatainak folyamatos frissítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegellátás még személyre szabottabb és hatékonyabb legyen. Az orvosi visszajelzések megosztására is egyre nagyobb hangsúly kerül, és azok az egészségügyi szolgáltatók, akik ügyelnek digitális megjelenésükre, jelentős versenyelőnyt szerezhetnek” – hangsúlyozta az egészségügyi online marketing specialistája.
Oláh Bertold kiemelte azt is, hogy komolyabb problémával, fontos egészségügyi kérdésekkel a páciensek továbbra is a személyes vizsgálatokat részesítik előnyben, bár népszerűek azok a platformok is, ahol lehetőség van nem szenzitív adatok megosztására, online konzultációra. „Az innovatív digitális egészségügy javíthatja az ellátás minőségét és az ellátás igénybevételének lehetőségét, valamint növelheti az egészségügyi ágazat általános hatékonyságát”.
