Napjainkban, amikor a nők szerepe a társadalomban folyamatosan változik, és még mindig számos kihívással kell szembenézniük, érdemes felidézni egy olyan kor történetét, ahol már több mint 2800 éve is számított a jelenlétük és a hangjuk.
Az ókorban volt egy város Anatólia szívében, ahol a nők nem csupán a háttérben álltak, hanem aktív alakítói voltak a közösségi életnek. Karatepe-Aslantaş kapui alatt, a viharisten árnyékában, oroszlánok és szfinxek között mutathatták meg erejüket és befolyásukat.
Erről tanúskodnak Azittavadda danunai uralkodó kőbe vésett szavai, amelyekre már nemcsak a kutatók, hanem az egész világ figyel: a dél-törökországi Osmaniye tartományban található feliratok felkerültek az UNESCO Világemlékezet listájára.
A kétnyelvű szövegek nem csupán történelmi emlékek, hanem olyan üzenetek, amelyek összekötnek minket az ókor világával. Azittavadda uralkodó szövegei kulcsszerepet játszottak a luvi írás megfejtésében, valamint betekintést nyújtanak egy olyan korszak társadalmi és politikai életébe, amely jelentős hatással volt a Földközi-tenger keleti térségére.
Egy birodalom határán
Törökország déli vidékén egy nem mindennapi nemzeti park rejti magában a múlt egy különleges darabját. A Kadirli városától 24 kilométerre keletre fekvő Karatepe-Aslantaş Szabadtéri Múzeum területén állnak az anatóliai Adana város védművének romjai. Az Újhettita Birodalom idejéből (Kr. e. 8. század) származó építmény nem csupán egy eldugott erődítmény, hanem a régió egykorvolt határvédelmi központja volt, amelyet az erőskezű Azittavadda építtetett, hogy megvédje városát és birodalmát az északi támadásoktól.
Kr. e. 700 körül az asszírok erőteljes támadást indítottak a védelmi pont ellen, és valószínűleg ezek az ostromok vezettek a teljes pusztulásához.
Hieroglifák, szfinxek és viharistenek
A Karatepe-Aslantaş Szabadtéri Múzeum egyik leglenyűgözőbb eleme a gazdagon díszített bazaltból készült kapuk sora. A kelet-mediterráneumi vaskor mesterműveiként számon tartott építményeken olvashatók Azittavadda uralkodó híres kétnyelvű feliratai, amelyek luvi hieroglifákkal és betűírásos főníciai nyelven íródtak. Ezek a szövegek a leghosszabb ismert ilyen típusú ókori feliratok közé tartoznak.
A vésettekből megtudhatjuk, hogy Azittavadda király erődítménye és az általa biztosított béke egy stabil és jól szervezett közösség alapja volt. A szövegek azt is feltárják, hogy ebben a korszakban a nők is aktív szerepet töltöttek be a társadalomban, ami különlegesnek számított a korabeli viszonyok között. A Karatepe-Aslantaş impozáns kapuinak magas tornyai mellett a viharisten, oroszlánok és szfinxek szobrai idézik meg az egykor gazdag kultúrával és hatalommal bíró város emlékét.
Azittavadda öröksége
Az 1950-es években Halet Çambel török régész úttörő műemlékvédelmi munkába kezdett, amely biztosította a szobrok és domborművek korai megóvását, valamint a terület nemzeti parkká nyilvánítását. Ennek köszönhetően a helyszín 2020-ban felkerült az UNESCO világörökségi előzetes listájára.
A Karatepe-Aslantaş Szabadtéri Múzeum beltéri kiállítása a környéken talált régészeti leleteket mutatja be, miközben a nemzeti park természeti szépségei is páratlan élményt nyújtanak.
