Kezdőlap Gazdaság Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése

Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult – hívták fel a figyelmet elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6,2 százalékkal, a költségvetésben 11,8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8,4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése.

Virovácz Péter

Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, sem mint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában. Eközben a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme – jegyezte meg az elemző.

Előre tekintve a legizgalmasabb kérdés már 2022-be vezet. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy végül megvalósul az egy lépcsőben történő mintegy 20 százalékos minimálbér-emelés. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, ez aligha képes érdemben enyhíteni a mikro- és kisvállalatokra nehezedő hatalmas költségnyomást.

A bértorlódás elkerülése érdekében pedig a minimálbér felett keresők is jelentős béremelésre tarthatnak igényt, különös tekintettel a kialakuló munkaerőhiányos helyzetre. Mindez pedig komoly inflációs kockázatot hordoz magában, különös tekintettel arra, hogy számos más oldalról is jelentős a vállalatokra nehezedő költség oldali nyomás – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az a paradox helyzet állt elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg a mostani adatokban.

Míg tavaly elsősorban az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.

A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és méginkább a garantált bérminimum emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása – vetette fel a századvég szakértője.

Horváth András

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a korábbi várakozások ellenére az idei évben sem lassult a hazai béremelkedés, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A nyitás utáni munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni. A pandémia előtti szinten lévőnek látszik a munkaerő-kereslet és a bérverseny a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-növekedésnek is.

A Takarékbank várakozása 9 százalékot közelítő béremelkedés erre az évre, jövőre pedig az egyre valószínűbb jelentős minimálbér-emelés következtében jelenleg 10 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak érdemi felfelé mutató kockázatokkal.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bérek emelkedése nem meglepő. Szerepet játszik ebben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése, a költségvetési szférában történt tervezett bérnövekedés, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci helyzetből adódó béremelési kényszer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felgyorsuló infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult. Az év első hét hónapjában 4 százalékot tett ki, ám júliusban már csak 3,3 százalék körül volt.

Németh Dávid

A szakember szerint jövőre továbbra is meredek emelkedőn maradhatnak a nominális bérek, abban az esetben, ha a mostani terveknek megfelelően a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik. Ez az emelés, a minimálbérnél nagyobb fizetéseknél is növekedést hozhat, utóbbit pedig a már említett munkaerőhiányos helyzet is támogathatja.

A kilátások szerint jövőre várhatóan lelassul az infláció, így a reálbérindex 2022-ben az ideit meghaladó mértékben növekedhet. Az idén éves átlagban 3,5-4,0 százalék körüli reálbéremelkedés várható, ezt 2022-ben 6 százalék feletti mutató követheti.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Közös felelősségünk a madarak és a fák megóvása

Magyarország egyik legszebb és legrégebbi természetvédelmi hagyományát, a Madarak és fák napját ünnepeljük május 10-én. Ez az alkalom több mint száz éve hívja fel a figyelmet a természeti értékek megóvására, különösen a madarakra és a fákra.

Bécsi vonatok – Sínen a megújulás

Április végén az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) a kényelem és minőség jegyében megkezdte legismertebb nagysebességű vonatainak, a Railjeteknek átfogó modernizálását.

Egyetemistáknak szóló startup programhoz csatlakozott a MÁV-csoport

Szakmai partnerként a MÁV-csoport is csatlakozott az egyetemisták startup programjához, a Hungarian Startup University Programhoz (HSUP)

Az agrárszakképzésben is kulcsfontosságú az innováció

A most átadott eszközök – köztük egy modern mezőgazdasági vontató, egy kisbusz, valamint a pék- és cukrász tanműhely – jelentős mértékben hozzájárulnak az intézmény gyakorlatorientált képzésének megerősítéséhez
Hirdetés

Hírek

Bécsi vonatok – Sínen a megújulás

Április végén az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) a kényelem és minőség jegyében megkezdte legismertebb nagysebességű vonatainak, a Railjeteknek átfogó modernizálását.

Egyetemistáknak szóló startup programhoz csatlakozott a MÁV-csoport

Szakmai partnerként a MÁV-csoport is csatlakozott az egyetemisták startup programjához, a Hungarian Startup University Programhoz (HSUP)

Mondjon véleményt az új KRESZ-ről

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lehetőséget fog adni mindenkinek arra, hogy megismerje az új KRESZ elkészült koncepcióját, véleményt mondjon róla, és javaslataival hozzájáruljon a közúti közlekedési szabályok kialakításához.

Pántya József: október 31-re elkészül az M30-as autópálya

A tervezett határidőre, október 31-re elkészül az M30-as autópálya lezárt részének kijavítása.

Soha nem vettünk még fel annyi személyi kölcsönt, mint márciusban

Nem csökkent a lakosság hiteléhsége: személyi kölcsönből még soha nem fogyott annyi, mint márciusban, a lakáshitelek volumene a három évvel ezelőtti rekord felé közelít.

Várakozáson felüli az OTP Bank nyeresége az első negyedévben

Az OTP Bank az első negyedévben a várakozások átlagát meghaladva 188,576 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 21 százalékkal alacsonyabbat az előző év azonos időszakánál

Fedezd fel Bécs titkait egy interaktív felfedezőúton!

Bécsben egy új, "WiG City Challenge" néven futó, interaktív városi felfedezőprogram indult, amely egy applikáció segítségével vezeti át a fiatalokat a város különleges helyszínein.

Az Európai Bizottságnak baja van a magyar pénzmosási szabályokkal

A Bizottság az 5. pénzmosási irányelv helyes átültetésére szólítja fel Magyarországot
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.