Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedése lényegesen lelassulhat – vélik elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál. A februári 9,8 százalékoshoz képest 1,1 százalékponttal fékeződött a béremelkedés üteme, mivel az infláció is gyorsult a keresetek reálértékének növekedése 1,7 százalékponttal lassult le 6,5 százalékról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a várakozásoktól némileg elmaradó, de továbbra is dinamikus bérnövekedést mutatott ki a KSH márciusról. Az éves bérdinamika az előző hónapokhoz képest tapasztalt lassulása mögött a rendszeres keresetek növekedésének mérséklődése áll, vagyis nem egyedi, a bónuszkifizetésekhez kötődő változás okozta – állapította meg.
Az állami szférában fennmaradt a kétszámjegyű bérnövekedés. Tehát az állami szférában zajló ütemezett bérrendezések hatása jelentős az országos átlagbérre nézve. Kiemelte: a vállalati szférában is érdemi 8 százalékos volt az éves bérnövekedés annak ellenére is, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.
Előre tekintve, rövid távon a bérdinamika további mérséklődését várja az ING Bank vezető elemzője, aminek elsődleges okát az összetételhatásban látja. Az újranyitás hatására ugyanis főleg azokban a szektorokban nőhet meg a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez lefelé húzza majd az átlagot. A folytatódó állami bérrendezések ugyanakkor ezt ellensúlyozhatják.
Az idei év egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít Virovácz Péter.
A bérnövekedésnél azonban sokkal fontosabb tényezőnek tartja a kényszerű megtakarítások meglétét. A gazdaság újranyitását követően a lakosság jelentős része elkezdi elsősorban a szolgáltatások pótlólagos fogyasztását, aminek dinamikáját pedig az elmúlt egy évben el nem költött jövedelem adja majd, nem pedig az aktuális bérnövekedés – szögezte le.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője megállapította: a keresetek az elmúlt hónapokban tapasztaltaknak megfelelően dinamikusan, az infláció felett alakultak márciusban. Ismét a közszféra béremelkedése húzta felfelé az átlagbért, amit egyes ágazati béremelések (például orvosok) okoztak.
Több ágazatban alacsony volt a béremelkedés mértéke, így a pénzügy-biztosítási ágazatban, illetve a közigazgatásban, míg az egészségügyben dinamikusan nőttek az átlagbérek – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest stagnált, éves alapon emelkedést mutatott, ám a vírus megjelenése előttitől még elmarad.
A következő időszakban a gazdaság újranyitásával a munkaerőhiány ismét megjelenhet, amely felfelé húzhatja majd a béreket, és ez az ágazatok közötti eltérést is csökkentheti – prognosztizálta Regős Gábor.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók, így az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben. A tavalyi évben még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik – tette hozzá.
Az év második felétől az elhalasztott kereslet következtében akár a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát.
A Takarékbank várakozása szerint az idei béremelkedés elérheti a 9 százalékot, reálbérek növekedése pedig a 4,5 százalékot.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra helyezte a hangsúlyt, hogy az infláció beleszól a fizetésekbe: az előző években látott reálbérnövekedés tovább lassulhat az idén. Bár az első negyedévben még 6 százalékkal növekedtek a reálbérek, ugyanakkor az idei év egészében a járvány okozta bizonytalanság miatt a bérdinamika lassul, míg az infláció felgyorsul.
A két hatás eredőjeként – a mostani kilátások szerint – a reálbérindex éves átlagban 4-4,5 százalék körüli szintre mérséklődhet. A fizetésemelkedés inflációval korrigált mutatója, a reálbérindex 2017-ben még 10 százalék felett volt, 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék körül alakult, 2020-ban pedig 6,2 százalékos volt – emlékeztetett.
A keresetek első negyedévi emelkedését úgy látja, hogy az egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető, másrészt a közszférában végrehajtott jelentősebb béremelések is szerepet játszottak benne.
