Mind mértékét, mind szerkezetét tekintve a várakozásoknak megfelelően alakult a februári infláció – kommentálták a friss adatokat az elemzők, akik a fogyasztói árak további emelkedést várják az üzemanyagárak bázishatása és a jövedéki adó emelése miatt.
A KSH jelentése szerint februárban 3,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal emelkedtek. A maginfláció 4,1 százalék volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a januárinál. Az élelmiszerek 3,4 százalékkal, a dohányáruk 16,5 százalékkal, az üzemanyagok 4,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően gyorsult a fogyasztói árak emelkedése februárban. Arra számít, hogy márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció. Áprilisban pedig az üzemanyagárak felszöknek az egy évvel azelőtti alacsony bázis miatt is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelésével együtt 5 százalék fölé ugorhat az infláció.
Az elemző szerint az áremelkedés üteme a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék alá, így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank szakértője a tavalyi 3,3 százalék után.
Mint hozzátette, a tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkeknél, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: a februári inflációs adat nagyjából hozta az elvárásokat, három havi változatlanság után jelentősen nőtt az általános áremelkedés üteme, ami nem csupán a bázishatás következménye. Az emelkedő infláció mögött komoly meglepetés nem húzódik meg, az egyes tételeket vizsgálva a februári inflációs profil megfelel a várakozásoknak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emelkedést két tétel ellensúlyozta: egyrészt a szolgáltatások inflációja változatlanul 1,7 százalékos volt februárban, mert a kereslet hiánya és a korlátozó intézkedések alacsonyan tartják az inflációt. Az élelmiszerek áremelkedési üteme is némiképp enyhült, ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszereké.
A februári inflációs adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. A harmadik hullám okozta bezárás további károkat okozhat a kínálati oldalon. Ez azt jelenti, hogy az újranyitást követően a még erősebb kereslet egy még gyengébb kínálattal találkozik. A mérséklődő kínálat csökkenti a versenyhelyzetet, így könnyebbé teszi a magasabb árazás kialakulását – mutatott rá.
Az ING Bank szekértője összességében úgy véli, hogy az újabb bezárásoknak nem csak az újranyitás hónapjaiban – remélhetőleg április-májusban, de hosszabb távon is inkább inflációt emelő hatása lehet, legalábbis addig, amíg a kínálat nem áll helyre a szolgáltatószektorban.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a februári gyorsulás után a következő hónapokban is emelkedőn marad az infláció, szerinte idén az éves átlagos infláció 3,5 és 4 százalék között lehet.
A februári inflációs adat megfelel a várakozásának. A havi szintű drágulásban kiemelt szerepet játszottak az üzemanyagok, változatlan üzemanyagárak mellett kisebb, 3,1 százalék helyett 2,9 százalékos lett volna a februári infláció. Kiemelte, hogy a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció minimálisan lassult.
A K&H elemzője szerint is a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció. A tavaly tavasszal bezuhanó bázis mellett a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az inflációt a következő hónapokban. Áprilisban és májusban akár 4,5 százalék felett lehet az inflációs mutató, azt követően várható némi lassulás – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte a járvány inflációra gyakorolt hatása egyelőre nehezen prognosztizálható.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szintén a várakozásoknak megfelelőnek tartja az infláció érdemi gyorsulását , amivel kismértékben a jegybanki cél fölé került. Az alapfolyamatok ugyanakkor ennél gyorsabb árdinamikát mutatnak, az ezt leíró maginfláció 4,1 százalék. Az infláció emelkedéséhez a tartós fogyasztási cikkek, illetve az üzemanyagok drágulása járult hozzá, bár havi alapon az élelmiszerek árnövekedése is érdemi volt – tette hozzá.
Az üzemanyagok gyorsuló áremelkedését az alacsony bázisidőszaki adat is segíti. Továbbra is kiemelkedően magas ugyanakkor a jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése.
A következő időszakban az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, akár a jegybanki célsávból is kiléphet, amelyet a bázisidőszakban regisztrált olajárzuhanás magyaráz. Az előbb-utóbb bekövetkező újranyitás szintén hozhat emelkedést az inflációban. A gyenge forintárfolyam és az erős maginflációs folyamatok miatt a jegybank nem dőlhet hátra, ám vélhetően beavatkozásra sem kényszerül még márciusban, azonban a gazdaság újranyitását követően szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására – vetette fel a szakértő.
