Az orosz-ukrán háború hatására rég nem látott mértékben drágultak az árupiaci termékek és nyersanyagok, ami tovább mélyíti az inflációs kockázatokat és a globális stagfláció esélyét. A nyersanyagpiaci drágulás megfékezéséhez tartós tűzszünetre, vagy meginduló béketárgyalásokra lenne szükség – áll az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzésében.
Az elemzésben kiemelték: az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt a jegybankok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek a következő időszakban, egyszerre kellene választ adniuk a tovább erősödő inflációs nyomásra és a lefelé mutató növekedési kockázatokra.
Oroszország és Ukrajna termeli a globális búzaexport 29 százalékát, így ezt a szegmenst is érzékenyen érinti a háború: 1 véka búza határidős árfolyama néhány nap alatt 8 dollárról 13 dollárra emelkedett, ilyen gyors emelkedésre 14 éve nem volt példa. A Budapesti Értéktőzsdén az orosz-ukrán háború kitörése óta a szeptemberi lejáratú búza árfolyama 91 250 forintról 104 250 forintra nőtt tonnánként.
A világ számos pontján komoly problémát fog okozni a gabonahiány, több észak-afrikai ország már jelezte is, hogy mindössze néhány hónapra elegendő készlete van – írták.
A magyarországi búzatermés a hazai fogyasztás közel duplája, ugyanakkor az Equilor szerint az élelmiszerárakba így is be fog épülni a gabona drágulása. A kormány május 15-ig exportkorlátozást vezetett be a gabonákra, ezzel is biztosítva a hazai ellátást. A földgáz árfolyamának további emelkedése miatt a műtrágya is jelentősen drágult, ami az összes mezőgazdasági termény árát felfelé húzza.
Megjegyezték: a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre. Mindemellett a kukorica határidős árfolyama is emelkedett. A világ kukoricaexportjának 20 százalékát teszi ki Oroszország és Ukrajna termelése, a szankciók mellett a szállítási útvonalakon történő katonai műveletek szakítják meg az ellátási láncot. A vetési munkálatok esetleges elmaradása miatt előfordulhat a kínálat összeomlása az októberi aratási időszakban, ez pedig hosszabb távon is felfelé tolhatja az árakat.
Arra is kitértek, hogy az orosz olajkínálat egyre bizonytalanabb, az Egyesült Államok az Oroszországból érkező olajimport teljes blokkolásáról tárgyalt európai partnereivel, majd Joe Biden bejelentette, hogy megszüntetik az orosz energiahordozók vásárlását. Putyin válaszlépésként bizonyos árupiaci termékekre export-import tilalmat vezethet be az általa ellenségesnek tartott országokkal szemben.
Oroszország naponta 11,3 millió hordó kőolajat termel, ez a globális olajtermelés 11 százaléka. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a kieső kínálatot teljes egészében lehetetlen pótolni: amennyiben feloldanák az Irán elleni szankciókat, és Szaúd-Arábia is megnövelné a kitermelést, az orosz exportmennyiség 20-30 százalékát tudnák pótolni. A helyzet súlyosságát mutatja az elemző szerint, hogy az Egyesült Államok informális tárgyalásokba kezdett e téren Venezuelával.
Hasonló a helyzet a földgáz esetében is, az európai gázár hétfőn újabb történelmi rekordszintre emelkedett. Ugyan nincs szó a behozatal blokkolásáról és a kínálat is stabil, viszont a gázszállítások visszafogására mindig ütőkártyaként tekintett az orosz elnök – hívta fel a figyelmet az Equilor elemzése. Európa gázellátásának harmadáért Oroszország felel, így ezt a mennyiséget rendkívül nehéz lenne kiváltani.
A helyzetet javította a német kancellár bejelentése, miszerint nem tervezik az orosz energiaimport tilalmát.
Varga Zoltán szerint az Oroszország elleni szankciók egy része várhatóan a konfliktus rendezését követően is fennmarad, ezért a háború előtti szintekre nem fognak visszarendeződni az árfolyamok. A harcok beszüntetésével egy jelentősebb negatív korrekció várható, a kérdés, hogy mikor. Minél később, annál nagyobb sebeket kap az európai gazdaság, és annál hosszabb lesz a válságból való kilábalás időszaka – összegezte.
