A repülés a szabadság szimbóluma, ezért a beoltottak és a teszteltek számára minden utazási korlátozást el kell törölni– fejtette ki Willie Walsh a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az International Air Transport Association (IATA) vezérigazgatója, a szervezet éves közgyűlésén, Bostonban. A szakember szerint a légiipar lassan kezd kilábalni a COVID-19 járvány okozta sokkból.
Willie Walsh, aki 2021 tavaszáig a British Airwayst és az Iberia-t is magába foglaló International Airlines Group vezérigazgatója volt, az eseményen kifejtette: a teherszállítás iránti kereslet közel nyolc százalékkal haladja meg a válság előtti szintet, néhány belföldi utasszállítási piac pedig már majdnem elérte a COVID-19 előtti szintet, ami azt mutatja, hogy az emberek utazni akarnak. És bár az augusztusi nemzetközi utazások még mindig messze a 2019-es szintek alatt voltak, a közelmúltbeli bejelentések, a határkorlátozások enyhítése – közte az USA határainak megnyitása az Európából és az Egyesült királyságból érkezők számára – egyértelműen kritikus lökést adhat a nemzetközi piacoknak.
A pénzügyek terén is javulás mutatkozik. A határok lezárása miatt kialakult válság összességében eddig 201 milliárd dollár veszteséget okoz a légi közlekedésnek. Várakozásaik szerint a 2021-es veszteség közel 52 milliárd lesz, ami jelentős csökkenés a 2020-as veszteséghez képest, ami 2022-re tovább csökkenhet, nagyjából 12 milliárdra. A szakma szerint 2023 lehet az első esztendő, amikor nyereséget termelhet a légiipar.
„Túl vagyunk a válság legmélyebb pontján, és bár továbbra is súlyos problémák vannak, a kilábaláshoz vezető út kezd láthatóvá válni, amit az értékláncot alkotó partnereinkkel és a kormányokkal együtt kell végigjárnunk, mert a globális GDP mintegy négy százaléka, 88 millió munkahely és több milliárd ember repülési szabadsága függ ettől. Rugalmasságunk próbára lesz téve, miközben együtt dolgozunk a légi közlekedés biztonságának megőrzésén, a COVID-19 kockázatainak kezelésén és a légi közlekedés fenntarthatóvá tételén”– fejtette ki az IATA vezérigazgatója. Aki azután, hogy az USA-t közel két évtizede, 2001 szeptember 11-án ért terrortámadásra emlékezett, kifejtette: a repülés a szabadság szimbóluma, ahol mindig a biztonság és a védelem a legfőbb prioritás. Ezért az iparági folyamatokat, az infrastruktúrát és még a repülőgépeket is úgy alakították át, hogy kezelni tudják a terrorizmus átalakult fenyegetését.
„Utólag már tudjuk, hogy túl sokáig tartott felismerni, hogy a terrorizmus elleni erős védelem alapja az együttműködés és a létfontosságú információk megosztása. Ma sokkal biztonságosabbak vagyunk, mint 2001-ben, de sokkal hatékonyabbak lehetnénk, ha megszüntetnénk azokat az intézkedéseket, amelyeket a technológia már felülmúlt és nem engedhetjük meg, hogy ugyanez a hiba megismétlődjön a covid esetében. A 737 Max üzembe helyezésének folyamatban lévő tapasztalatai pedig arra emlékeztetnek bennünket, hogy még mindig van mit tennünk” – hangsúlyozta.
A vezérigazgató szerint az iparág számára most a közvetlen kihívást az a reakció jelenti, amit a kormányok tesznek a COVID-19 kapcsán. Ugyanakkor a jó hír az, hogy az emberek továbbra is repülni akarnak, amit a belföldi piacok jelentős fellendülése is igazol. A szervezet felmérése szerint
a légiutasok közel 90 százaléka arról számolt be, hogy biztonságban érezte magát.
A IATA ezért is szorgalmazza, hogy a kormányok alapvetően változtassanak a járványhoz kötődő megkötéseiken. „Az utazási korlátozásokkal a kormányok időt nyertek a reagálásra a világjárvány első napjaiban. Közel két évvel később ez az indoklás már nem létezik. A COVID-19 a világ minden részén jelen van. És kevés bizonyíték támasztja alá a jelenlegi általános határkorlátozásokat és az általuk okozott gazdasági pusztítást. Az Egyesült Királyságba érkezők vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy az utazók nem jelentenek további kockázatot a helyi lakosság számára. Az idén február és augusztus vége között repülőn utazó 4,2 millió ember közül mindössze 57 200-nak volt pozitív a tesztje. Ennek a 4,2 millió embernek több mint 6,4 millió drága PCR-tesztet kellett elvégeznie. A pozitivitási arány kevesebb mint 1 százalék volt. Ugyanebben az időszakban Angliában több mint 32 millió PCR-tesztet végeztek a lakosság körében, és ebből 2,2 millió volt pozitív. Ez közel 7 százalékos pozitivitási arányt jelent. Tehát ötször annyi tesztet végeztek, de 37-szer annyi pozitív eredményt kaptak. És ezért mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy nem a repülés a kockázat”– hozta fel érveit az IATA vezetője.
Aki jó jelnek tekinti, hogy végre a kockázatalapú intézkedések kezdenek érvényesülni azokon a piacokon, ahol eddig komoly korlátozások voltak. Az EU korán megnyitotta határait a beoltott utazók előtt. Ezt követte Kanada, majd az USA és az Egyesült Királyság is. Szingapúrban vakcinázott utazási folyosókat hoztak létre, és novembertől még Ausztrália is, – ahol a legszigorúbbak a korlátozások -, ismét megnyitja határait a beoltottak előtt.
„A határok megnyitására vonatkozó kéréseink egyszerűek és összhangban vannak a WHO álláspontjával. Az oltóanyagoknak a lehető leggyorsabban mindenki számára elérhetővé kell válniuk. A beoltott utazóknak nem szabadna akadályokba ütközniük a nemzetközi utazás során. A tesztelésnek lehetővé kell tennie, hogy azok, akik nem jutnak oltóanyaghoz, karantén nélkül utazhassanak. Az antigéntesztek jelentik a költséghatékony és kényelmes tesztelési rendszerek kulcsát. A kormányoknak pedig fizetniük kellene a tesztelésért, hogy az ne váljon az utazás gazdasági akadályává”– tette hozzá.
A vezérigazgató szerint egyértelmű, hogy a határok újbóli megnyitásával a tumultuózis jelenetek elkerüléséért, a papír alapú dokumentumok helyett, mindenképpen szükség lesz a digitális egészségügyi igazolványokra, a védőoltási vagy vizsgálati státusz dokumentálására. Aminek kapcsán az EU-digitális COVID bizonyítványát hozta fel követendő példaként. Kulcskérdésnek tartva azt is, hogy a ma még átláthatatlan egészségügyi szabályozások, valamint az oltások és az utazási kockázatokat mérlegelő országértékelési listák kapcsán – amelyből jelenleg 24 van a világon -, elengedhetetlen a szabályok harmonizálása. Kritikusan fontosnak tartva azt is, hogy a covid miatti szigorítások – meghatározott időnként felülvizsgálatot tartva -, csak addig maradjanak érvényben amíg arra tényleg szükség van, hogy ne történjen meg az, ami a 9/11-es terrortámadások után megesett, amikor a jó szándékú intézkedések jóval azután is érvényben maradhatnak, hogy azokat már a technológia és a tudomány elavulttá tette.
Az IATA vezér azonban még a határnyitás kérdésénél is nagyobb veszélynek tartja az iparágra leselkedő áremelés rémét.
„Mindenki hatalmas covid veszteségeket szenvedett el, de néhány szolgáltató visszaél a helyzetével. A légitársaságok a világjárvány kezdetétől fogva drasztikus költségcsökkentéseket hajtottak végre. A működési költségeket a válság előttihez képest 35 százalékkal csökkentették. Ezt a túlélés eszközeként megnövekedett kereskedelmi hitelfelvétellel és a részvényesek befizetéseivel támogatták, és ahol ez a hatalmas erőfeszítés nem volt elég, ott a légitársaságoknak állami segítséget kellett kérniük, mint létfontosságú mentőövet. De tisztázzuk, hogy a légitársaságok rendelkezésére bocsátott 243 milliárd dollárból 81 milliárd dollárral támogatták a bérköltségeket, és körülbelül 110 milliárd dollár a visszafizetendő támogatás formáját öltötte”- érvelt Willie Walsh, aki szerint ilyen helyzetben abszolút unfair lépés, hogy a repülőterek többsége, miközben arról beszélnek, hogy szorosan együttműködnek a légitársaságokkal, az általuk elszenvedett vesztségek csökkentéséért a légitársaságok felé megállapított díjak drasztikus emelésére készül. Az amszterdami Schipol például 40 százalékos emelést tervez három év alatt, míg a Heathrow 90 százalékos díjemelést tervez a jövő évre.
„Mindannyian szeretnénk magunk mögött hagyni a COVID-19-et, de egy apokaliptikus méretű válság pénzügyi terheit az ügyfelek hátára helyezni, csak azért, mert megtehetik, olyan kereskedelmi stratégia, amit csak azok tudnak megálmodni, akik monopolhelyzetben vannak. A költségek csökkentésének, nem pedig a díjak emelésének kell most mindenki számára a napirenden lenni” – tette hozzá.
A nemzetköz szervezet vezetője a környezetvédelem tekintetében is határozott álláspontot képvisel. Szavai szerint az iparág fenntarthatósága érdekében a jelenlegi cél, a nettó károsanyag kibocsátás 2050-re 325 millió tonnára csökkentése nem elég ambíciózus. Az IATA új célja ezért az, hogy 2050-re az egész iparágra kiterjedő kötelezettségvállalás, a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás legyen.
Érsek M. Zoltán
