Az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata megtiltja az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak.
Az eredetileg 1996-ban elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltják az európai vállalkozások számára, hogy az amerikai korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, lehetővé teszik, hogy kártérítést követeljenek a szankciókból eredő káraikért azok okozóitól, valamint kimondják, hogy nem ismerik el a büntetőintézkedéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.
Az uniós állampolgároknak tilos eleget tenniük a szankciók előírásainak, kivéve, ha a bizottság kifejezetten felhatalmazza erre őket, mert máskülönben súlyosan sérülnének ezen személyek vagy az EU érdekei.
Az Európai Bizottság leszögezte: mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok védelmében.
A rendelet aktualizálási folyamatát június elején indította el a brüsszeli testület. Az uniós társjogalkotó szerveknek, az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak két hónapjuk volt rá a hatályba lépésig, hogy tiltakozásukat fejezzék ki, azonban egyik intézmény részéről sem érkezett kifogás.
Az Európai Unió aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban foglalt vállalásainak egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi, ugyanakkor elkötelezett a továbbra is kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek számító Egyesült Államokkal folytatott együttműködés fenntartása mellett – jelentette az MTI tudósítója.
Donald Trump amerikai elnök májusban bejelentette: országa egyoldalúan felmondja az iráni nukleáris programról 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást, s újra életbe lépteti a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Az egyezmény többi aláírója arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitart az egyezmény mellett, amíg Irán is így tesz.
Az amerikai korlátozásokat két szakaszban vezetik be. Az első kedd hajnaltól vette kezdetét, és az iráni gazdaság több ágazatát érinti. A november elején életbe lépő második szakasz elsősorban az iráni energetikai szektort célozza, embargóval sújtva az olajexportot. De a szankciók nem csak Iránt sújtják, hanem bárkit, aki az érintett területeken üzleti kapcsolatot tart fenn Teheránnal. Donald Trump amerikai elnök kedden közölte: aki Iránnal üzletel, az az Egyesült Államokkal nem fog.
