Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik ‘Nyugatra’. A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet – gáz ügyben.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) ‘A Gazprom magához láncolja Dél-Kelet-Európát’ című cikke magyar példával kezdődik:
Szíjártó Péter külügyminiszter és Alexej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke 15 évre szóló szállítási szerződést írt alá szeptember elején Szentpéterváron. A megállapodás évi 4,5 milliárd köbméter földgázról szól, ami a tavaly Magyarországra érkezett összes, a cseppfolyós formában – a Horvátország felől indított LNG gázzal együtt – érkező 8,6 milliárd mennyiségnek több, mint a fele.
Szíjártó elmondta, hogy az új szerződési feltételei kedvezőbbek, mint a többször meghosszabbított, jelenleg is futó 1995-ben aláírté. Miller arról beszélt, hogy a jelenlegi, Ukrajnán át futó vezetékek mellett két másikon is érkezni fog gáz Magyarországra: 3,5 milliárd egy új vezetéken, Szerbián keresztül, 1 milliárd pedig Ausztriából, ahol a Gazpromnak hatalmas tározói vannak a Szlovákián keresztül a nyugati szomszédunkhoz érkező gáz számára. Némi nehézség, hogy a szerb vezeték nem éri el Magyarországot. Erre reflektálva Szíjártó és Miller egybehangzóan kijelentette, hogy „a hiányzó néhány kilométer hamarosan meg fog épülni”.
Már nem vezet minden út Ukrajnán keresztül
A magyar-orosz szerződéssel tovább csökken az Ukrajna keresztül folyó orosz gáz mennyisége – hívja fel a figyelmet az FAZ összeállítása. Ez egyelőre nem jelent bevételkiesést a Moszkvával rossz viszonyban álló Kijevnek. Amíg a jelenlegi tranzitszerződés 2024-ig erényben van, az oroszoknak akkor is ki kell fizetniük az évi 2 milliárd dolláros tranzitdíjat, ha nem használják ki az ukrán átszállítási kapacitást.
Ahogy arról AzÜzlet korábbi összeállításban írtuk, a berlini kormány igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára a tranzitszerződés meghosszabbítása érdekében. Berlin nem önszántából lép fel az ukránok érdekében. Egy amerikai-német megállapodás alapján jár el, amely lezárta a Berlin és Washington közötti sok éves, az ’Északi Áramlat 2’ építése miatti vitát. A nemrégiben átadott vezeték az Északi-tengeren keresztül juttat gázt Németországba. Így szintén a Washingtonnal szoros szövetségi viszonyban álló Ukrajna tranzitpozícióit gyengíti.
Török kerülőutak
Miközben Európa évek óta az ’Északi Áramlat 2’ körüli vitával van elfoglalva, szinte alig kapnak figyelmet a szintén új, dél-európai orosz vezetékek. Oroszország a földgáz többségét már Törökországon keresztül szállítja Európába – hívja fel a figyelmet a FAZ.
„Moszkva 2004-ben az EU tiltakozására látványosan feladta a Bulgárián keresztül tervezett ’Déli Áramlat’ építését, ami egyébként annakidején Magyarországon is belpolitikai vitákat váltott ki. De közben két új vezetéket is építettek Törökországba” – írja a külföldön legolvasottabb német napilap. A csövek összesen évi 16 milliárd köbméter szállítására képesek. A kisebbik Törökország, a nagyobbak a Balkán és Közép-Európa ellátást hivatott biztosítani.
Az ’Északi Áramlat 2’-vel ellentétben az európai sajtóban ritkán előkerülő ’Török Áramlat’ 2020 eleje óta van üzemben. Eddig nem váltotta be az orosz reményeket. Ankara ugyanis olcsóbban tudott beszerezni hajókon érkező folyékony gázt (LNG) a világpiacról, mint amennyiért a Gazprom szállít a vezetéken. A helyzet azonban az LNG árának idei drasztikus emelkedése miatt várhatóan változni fog – nyilatkozta a világ egyik vezető energiakereskedője, a londoni ICIS elemzője, Aura Sabadus az FAZ-nek. A Gazprom nemrégiben publikált első féléves üzleti számai igazolják Sabadus véleményét: Szerbiába kétszer, Törökországba háromszor, Romániába négyszer annyi gázt szállítottak idén, mint 2020-ban.
A Gazprom nagyvonalú jogértelmezése
Tavalyhoz képest az is változás, hogy elkészült a Törökország és Bulgária közötti vezeték. A kelet-balkáni országból pedig még a szocialista időkből vezeték fut nyugat felé. Ezzel magyarázza a londoni FAZ elemző, hogy a bolgár igénynél jóval több, 7 milliárd köbméter gáz folyt 2021 első felében a ’Török Áramlaton’ Bulgáriába, de ez még messze nem meríti ki a vezeték kapacitását.
A ’Török Áramlat’ felértékelődésével Bulgária fontos tranzitország lett. (Magyar szakértő szerint Magyarország is erre a címre pályázhat – a szerk.) A bolgár vezetékhálózatot üzemeltető cég és a Gazprom szerződése értelmében az oroszok 2023-ig 350 millió dollár tranzitdíjat fognak fizetni. A bevételből akarja a balkáni állam a török-bolgár vezeték építésére felvett hitel visszafizetni. A kivitelező szaúdi cég 1,1 milliárd dollárért végezte el a munkát. A kivitelező Arkad azonban – a FAZ szerint valójában a Gazprom strómanja.
Az orosz óriás Törökországgal ellentétben azért volt kénytelen bevonnia az üzletbe a szaúdiakat, mert az uniós jog értelmében az energia eladója és az infrastruktúra kivitelezője, valamint a működtetője nem lehet ugyanaz a cég – hívja fel a figyelmet Sabadus. Hozzáteszi, hogy kerülőúton, de a hitel is a Gazpromtól jött.
„Oroszország kijátssza az uniós előírásokat: a gázt közvetlenül adja el, a vezetéképítést és a hitelezést pedig fantomcégeken keresztül végzi” – erősíti meg Sabadus szavait egy bolgár alapítványi szervezet, a Study of Democracy (CSD) elemzése. A civil szervezet szakértője, Ruslan Stefanov ennél is nagyobb problémának tartja, hogy az oroszok a hosszútávú szerződésekkel és a drágán megépített vezetékek hitelezésével monopolizálják Dél- és Közép-Európa energiapiacát.
Csak az orosz projektek haladnak
Stefanov véleményét támasztja alá, hogy az energiadiverzitás érdekében tervezett vezeték építése, amely azeri gázt juttatna Bulgárián keresztül Európába, mind újabb és újabb jogi és technikai akadályokon akad meg.
Nehezen épült meg az ’Adria-gázvezeték’ (TAP). A Kaukázusból induló, Törökországon át Görögországon, valamint Albánián keresztül egészen Itáliáig futó vezetésk tíz éves késéssel, 2020 elején készült el. A TAP elágazása, amely Bulgária energiafüggetlenségét garantálná, egy évtizeddel a tervezett átadás után sem épült meg. Az EU által finanszírozott, 182 milliárdos projekt az ígérete szerint 2022 végén lesz kész.
A kivitelező projekttársaság, az ICGB jogi eszközökkel próbál fellépni a Balkánon a projekt elleni folytatott médiahadjárat ellen. Stefanov is úgy véli, hogy a vezetékről és az ICGB-ről elhangzó állítások többsége valótlan és azt feltételezi, hogy Moszkvából irányított kampányról van szó. Sabadus ebben a kérdésben nem akar állást foglalni az FAZ-ben, azt viszont elmondja, hogy a csúszás nyertese egyértelműen a Gazprom: az orosz vezeték elkészülésére és a hosszútávú szállítási szerződés aláírására hivatkozva a bolgárok már nem tartanak igényt a kaukázusi gázra.
Szerbia az új Ukrajna?
Bulgária évi 3 milliárd köbméteres gázfelhasználással nem jelentős vevő. A Gazprom számára az teszi fontossá, hogy tranzitországként központi szerepe van Románia, Görögország, Szerbia és Észak-Macedónia ellátásában – mondja Sabadus és Stefanov egybehangzóan a német lapnak. Ennek példájaként a jövőre átadni tervezett 400 kilométeres Bulgária-Szerbia vezetéket említik, amely új lehetőséget ad a Gazpromnak, hogy Ukrajna megkerülésével szállítson gázt Európába. Ezért fontos a Szíjártó és Miller sajtótájékoztatóján említett új összeköttetés Szerbia és Magyarország között.
Sabadus számításai szerint a Bulgária-Szerbia vezeték átadása után több gáz fog a ’Török Áramlaton’ Európába érkezni, mint az összes ukrán vezetéken együttvéve.
„Energiatörténelmi fordulópont, tekintve, hogy az orosz gázszállítások II. világháború utáni beindulása óta Ukrajna volt a messze legfontosabb tranzitország.” A közvetítői tevékenységén keresztül évi 8 milliárd dollár bevételt elérő ICIS elemzője, Aura Sabadus szerint rövidesen Szerbia lesz az európai gáztranzit kulcsországa. Szerbiát különösen attraktívvá teszi Moszkva számára, hogy a Balkán közepén fekszik, és hogy nem érvényesülnek az uniós előírások.
Petrus Szabolcs
