A közösségi oldalakon találkozhatnak az internetezők leginkább álhírekkel – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
A kutatás szerint a legalább 16 éves magyar internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, 47 százalékuk elsősorban közösségi oldalakon, 23 százalékuk más weboldalakon. A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől, a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra, erőszakra, drogfogyasztásra buzdító anyagokig, mindezek közül pedig az álhíreket említették a leggyakrabban.
A heti rendszerességgel öt vagy több közösségi oldalt látogatók 71 százaléka, a legfeljebb egy ilyen oldalt látogatók 41 százaléka találkozott már álhírekkel.
Az álhírek felismerését nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik – derült ki a kutatásból.
Az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója szerint az Európai Unióban a magyarok látogatják legtöbbet a közösségi oldalakat. Az NMHH kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon.
A közösségi oldalt használók 51 százaléka nagyon aktív, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában, és mindössze egytizedük szorítkozik ezek közül csak egyfélére. Az internetezők 59 százaléka okostelefonról, 46 százaléka számítógépről, 9 százaléka tabletről keresi fel a közösségi oldalakat.
Az NMHH fokozott figyelmet fordít az álhírekre, többi között felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz a pontos, átfogó tájékoztatásért, a fiataloknak óratervet állított össze, a felnőtteknek támogatott online cikkeket ajánlott, a Bűvösvölgy-központok foglalkozásain edukálják a gyerekeket azok felismerésére. A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése, szankcionálása azonban már nem a hatóság, hanem a rendőrség hatásköre.
A felmérés 2019. november 18. és december 10. között online önkitöltős kérdőívvel, négyezer ember megkérdezésével készült.
