Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya – írja a Magyar Nemzet.
Mintegy 22 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok február-március fordulójától április elejéig, a facsemeték kilombosodásáig, legközelebb pedig idén ősszel, a lombhullás idején kezdődik az új erdősítési szezon, amikor várhatóan a tavaszinál is több csemetét ültetnek el – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Agrárminisztérium. A mostani, tavaszi szezonban az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb csemetét, mintegy négymilliót a Duna-Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette.
A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami erdészetek mellett további több millió facsemetét ültettek el a magán-erdőgazdálkodók is. A jelenlegi erdők megfiatalításakor legtöbbször nemesnyár- és akácfajokat ültetnek, amit az őshonos nyár és tölgy követ.
A tárca magyarázata szerint a sorrendnek főként technológiai okai vannak, hiszen az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg az erdészek, vagyis csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték.
Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az elkövetkező ötven-száz évben visszaszorulnak az olyan hegyvidéki fafajok, mint a lucfenyő vagy a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselő fafajok, például a csertölgy térfoglalása. A minisztérium szerint a jelenlegi csemeteszükségletet a hazai termelés képes fedezni, de hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség ahhoz, hogy a megnövekvő igényt ki lehessen szolgálni.
Az Agrárminisztériumnak a meglévő erdők megóvása és megfiatalítása mellett kiemelt cél az ország fával borított területeinek növelése, ami az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében.
Az Agrárminisztériumban jelenleg készül az átfogó országfásítási program tervezete, aminek célja, hogy tovább növelje az ország fával borított területét. (MTI)
