Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami csaknem 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.
A kutatás szerint részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek hatására jelentősen nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma, tavaly év végén 237 ezerrel többen dolgoztak, mint 2010-ben, ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54-ről 67 százalékra emelkedett.
A munkaerőpiaci szolgáltató hozzátette azt is, hogy a férfiak foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben 60-ról 77 százalékra nőtt, tehát a két nem foglalkoztatási arányszáma közötti rés az elmúlt tíz évben 6-ról 10 százalékpontra emelkedett.
Pozitív fejleményként említették ugyanakkor, hogy a kisgyermekes anyák elhelyezkedését segítő intézkedések miatt 2010 és 2020 között a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatási ráta 30-ról 40 százalékra nőtt.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresetének 16 százalékos elmaradása a férfiakétól megegyezik az Európai Unió átlagával.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kifejtette: a nők felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás, valamint a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett bizonyos területeken továbbra is érvényesül a diszkrimináció, kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.
Az álláskeresők között a nők szintén kisebb számban vannak jelen, a Trenkwalder adatbázisában szereplő munkát keresők között 45 százalékos az arányuk. Országos szinten általános a nemek ilyen eltolódása a férfiak javára, kivételt a főváros, Pest megye és egyes nagyvárosok jelentenek, ahol a nemek megoszlása nagyjából kiegyenlített. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvárosi környezetben a nők nagyobb hányada tudja megoldani gyermeke elhelyezését a munkaideje alatt – írták.
A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve nincs jelentős eltérés a két nem között, négy héten belül a nők 49, míg a férfiak 54 százaléka tud elhelyezkedni valamilyen munkakörben.
Az egy héten belüli elhelyezkedésben ugyanakkor a nők vezetnek 18 százalékos aránnyal a férfiak 14 százalékával szemben. Ennek oka a nők céltudatosabb magatartása, a férfiak körében ugyanis jóval magasabb azok aránya, akik az első munkanap előtt meggondolják magukat, és mégsem jelennek meg az új munkahelyükön – jelezte a Trenkwalder szakértője.
Nógrádi József szerint a részmunkaidős állások, illetve a szellemi munkakörökben a rugalmas munkaidő és a home office általánossá válása a következő időszakban nők további körét aktivizálhatja a munkaerőpiacon.
Egyre több munkahely figyel arra tudatosan, hogy segítse a családalapítást követően a munkába visszatérő nők karrierjét, illetve tovább szorítsa vissza a fizetéseknél és a vezető beosztások betöltésénél jelen lévő diszkriminációt, ami azt eredményezi, hogy a munkaerőpiac egészében várhatóan tovább csökkennek majd a két nem között fennálló különbségek – fejtette ki.
