Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig – jelentette be a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára.
Fürjes Balázs közölte, hogy a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a hármas és a négyes metróval. A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját, és a környező városrészeket.
A hosszútávú cél az északi és déli HÉV-vonalak összekötése egy Duna alatti alagúttal, ez lesz az ötös metró – tette hozzá.
A HÉV-pályákkal és a megállókkal együtt az irányítási és az utastájékoztatási rendszer is megújul, valamint kapcsolódási pontok létesülnek a vasúti közlekedéssel 2027-ig. Az új HÉV-szerelvények beszerzési felhívása még idén megjelenik.
Az államtitkár hozzátette, hogy az 5-ös metró lehetséges nyomvonalainak vizsgálata, és a megvalósíthatósági tanulmány munkálatai már elkezdődtek. A metró- és a HÉV-beruházások – mint mondta – illeszkednek az uniós fejlesztési irányokhoz, több százmilliárd forintos költségüket ezért jelentős részben közösségi forrásból lehetne fedezni. A HÉV-fejlesztés részletes kiviteli tervek 2023-ra készülnek el, a tervezési és kiviteli tendereket nyílt, uniós eljáráson bonyolítják le.
Fürjes Balázs jelentős, átlagosan legalább 40 százalékos forgalombővülést vár a beruházástól, ennek köszönhetően pedig arra számít, hogy az autós forgalom is jelentősen csökkenhet. A HÉV versenyképességét erősíti az is, hogy a menetidő minden vonalon minden lényegesen, a mostanihoz képest 10-20 perccel lerövidül.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a budapesti közlekedésről széleskörű szakmai-politikai párbeszéd zajlik, és abban mindenki egyetért, hogy új egyensúlyt kell kialakítani a közösségi közlekedés, az autós, a kerékpáros, a gyalogos, és a közösségi közlekedés között.
Budapestre naponta 1,4 millióan járnak be máshonnan, ezért nyilvánvaló, hogy a közlekedésfejlesztés legfontosabb területe a közösségi, azon belül pedig a kötöttpályás közlekedés.
A kormány – mint fogalmazott – elfogadja az erről szóló szakmai konszenzust, és három célt jelölt ki a fővárosi fejlesztésekkel. A budapestiek és a városmagba a külvárosokból, az elővárosokból, az agglomerációból érkező utazók gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással, lehetőleg átszállás nélkül érjék el céljukat.
Legyen továbbá kevesebb dugó Budapesten, a bevezető utakon, a városban is ritkábban, és kevesebb időt töltsenek dugóban az autósok. Legyen emellett tisztább a levegő, legyen klímabarátabb a budapesti közlekedés, és csökkenjen a légszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás – hangsúlyozta.
Fürjes Balázs kiemelte, hogy Budapest nem csak belső kerületekből áll, minden része egyanrangú, és nem is lehet sikeres a külvárosai nélkül. Az agglomerációra is kiterjedő, fejlett közlekedés ennél is sokkal több embert érint, hiszen a HÉV-en hetente másfél millióan utaznak. Csaknem ugyanennyien utaznak naponta a fővárosba más településekről, de a kétharmaduk ma még az autót választja – tette hozzá.
