A GKI konjunktúraindexe márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. Az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem – közölte a GKI Gazdaságkutató.
Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább márciusban, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.
A GKI konjunktúraindexének értéke az előző havi mínusz 0,5 pontról márciusban mínusz 5,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke 5,3 pontról 2,4 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index a februárban mért mínusz 17,0 pontról mínusz 28,0 pontra romlott.
Az ipari bizalmi index márciusban ismét csökkent, tavaly nyári szintjére került. Romlott a rendelésállomány, ezen belül az export, továbbá a termelési kilátások és az elmúlt időszaki termelés megítélése, csak a készleteké javult kissé. A beruházási szándék viszont erősödött.
Az építőipari bizalmi index december óta szinte változatlan. Márciusban a magasépítők kilátásai az előző hónaphoz képest javultak, a mélyépítőké romlottak; ez utóbbi szektor lényegesen pesszimistább. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség márciusban minimálisan javult, a rendelésállomány értékelése nem változott.
A kereskedelmi bizalmi index a februári gyengülésnél kissé nagyobb mértékben emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kis mértékben javult, míg a rendeléseké és a készletszinté romlott. A szolgáltatói bizalmi index márciusban kissé csökkent, de nem esett vissza a januári szintre. Az üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt rosszabb lett.
Márciusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága némileg csökkent, ez az iparvállalatok visszafogottabb létszámbővítési elképzeléseinek következménye. A kereskedelemben és az építőiparban még erősödött is a foglalkoztatási szándék.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos javulás után már februárban erősödni kezdett, ez márciusban kisebb mértékben, de folytatódott. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább erősödött, több mint 50 százalékuk erre készül, a kereskedelemben 70 százalékuk. Nagyon jelentősen erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok eddig is nagyon pesszimistán látták, ennek mértéke két hónapos enyhülés után márciusban drámaian megugrott, főleg az iparban, legkevésbé a kereskedelemben és az építőiparban. A lakosság véleménye is látványosan pesszimistább lett.
Mint írták, három hónapos javulás után márciusban egy évvel ezelőtti értékére zuhant vissza a GKI fogyasztói bizalmi indexe. Az emberek az elmúlt hónapokban legkedvezőbben saját várható pénzügyi helyzetükről vélekedtek, februárban ráadásul valóságos “pénzeső” zúdult rájuk. Így nem csoda, hogy a lakosság márciusban az előző havinál kissé jobbnak érezte jelenlegi anyagi helyzetét.
Ugyanakkor várható pénzügyi helyzetüket kifejezetten romlónak gondolták. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi és még inkább egy éven belüli vásárlási lehetőségét egyaránt markánsan romlónak érzékelték – közölte a GKI.
