Németország export világhatalom. A szabadkereskedelemre épül a németek jóléte. A többség, 58 százalékuk mégis inkább a globalizáció árnyoldalait látja – derül ki a Spiegel friss felméréséből.
Profitálnak belőle, mégsem akarják
A németeknek elegük van a globalizációból. Az ország sokáig a világ legnagyobb exportőre volt. Tavaly 1.500 milliárd eurós kivitellel a dobogó harmadik helyén állt Kína és az USA mögött. Fizetési mérleg többletben világelsők a németek. 2019-ben 300 milliárddal többet exportáltak, mint importáltak. Ez a GDP 7,4 százalékának megfelelő többlet. Az ország a szabadkereskedelem, a globalizáció egyik legnagyobb nyertese.
A munkahelyek harmada közvetlenül a külkereskedelemtől függ. A német gazdaság gerincének számító középvállalatok nagy része exportra termel. A németek tisztában vannak a szabadkereskedelem előnyeivel és az egyik legtöbbet nyaraló nemzet tagjaiként az utazási szabadságot is kiélvezik.
Sokáig alapvetően nem láttak kivetnivalót a folyamatban. Most változott a helyzet. A Spiegel reprezentatív felmérése szerint egyre kritikusabban nézik a globalizációt. A középosztályban különösen nagy a változás.
Pártállástól függetlenül nő a szkepszis
A felmérés szerint a németek már csak 38 százaléka lát a globalizációban ’inkább lehetőséget’. 58 százalék ’inkább rizikónak’ véli. 2017-ben, amikor a Spiegel a legutóbbi kutatása készült még fordított, 63-38 volt az arány.
A hosszabb időn keresztül ismételt adatfelvétel világossá teszi, hogy a járvány megérkezésével hirtelen megugrott a globalizációtól félők aránya, de a támogatók száma már régebb óta fokozatosan csökkent.
A pártpreferenciákból az látszik, hogy a konzervatívok (CDU/CSU), a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek szavazói között körülbelül fele-fele a támogatók és az ellenzők aránya. A Demokratikus Szocializmus Pártja (Linke, 53%) és a nemzeti-konzervatívok (AfD, 79%) táborában többségben vannak a globalizációellenesek. Csak a liberálisok (FDP, 54%) többsége támogatja a globalizációt.
A Linke, az AfD és az FDP táborában alig volt változás. A most kiegyenlített képet mutató három másik pártnál viszont egyértelműen csökkent a globalizáció-pártiak aránya.
A politika a felelős?
A Spiegelben megszólaló gazdasági elemzők aggodalommal tekintenek az adatokra. „Németországban egy különös vita vette kezdetét” – mondja Gabriel Felbermayr, a Kiel-i Világgazdasági Kutatóintézet (IfW) elnöke.
Ennek kezdetét az amerikai kereskedelmi háború beindulására teszi. Az új politika, mi szerint függetleníteni kellene az országot a behozataltól, népszerű a választók körében. Több hazai terméket szeretnének, nagyobb önellátásra apellálnak. „A német gazdaságnak nem lenne annál károsabb, mintha az egész világ így kezdene gondolkozni. Mi éppen abból élünk, hogy a német termékek világszerte keresettek.”
Az IfW elnökét a Brexit előtti helyzetre emlékezteti a német politikai osztály viselkedése. „Londoni politikusok elhitették a britekkel, hogy minden rossz Brüsszelből jön. Most ugyan ezt teszi a német vezetők.”
