Az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg, előbb vagy utóbb vissza kell térni a piaci normákhoz – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a vállalat közgyűlésén.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a kormányoknak, a nemzetközi intézményeknek el kell fogadniuk, hogy hosszú távon csak piaci normák alapján lehet fenntartani azt az egyensúlyt, amire szükség van.
Csoportszinten tavaly 2,2 milliárd dollár extra kormányzati elvonással szembesült a vállalat azokban az országokban, ahol jelen van. Szükség van erre a pénzre, a közép-európai országokat extra mértékben megviselte az energiaár-robbanás, de ezek a méretek nem fenntarthatók – fejtette ki az elnök-vezérigazgató.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol eddig erősebben jött ki minden válságos helyzetből, most is sokkal erősebb a vállalat, mint a válság kirobbanása előtt.
Minden idők legjobb pénzügyi eredményével zárták az előző évet, ezért az igazgatóság csaknem 280 milliárd forintos osztalék kifizetését javasolta, ami körülbelül 350 forint részvényenként – mondta Hernádi Zsolt.
Az elnök-vezérigazgató az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott: egy év távlatából már látható, hogy a nyugati világ elsődleges eszköze a szankciós rendszer kialakítása volt. Kiemelte, hogy 10 európai uniós szankcióból 7 vonatkozik az energetikára.
A Mol-nak úgy kell biztosítania a régió ellátását, hogy közben megfeleljen a nemzetközi közösségek által támasztott követelményeknek is – jelezte.
Hernádi Zsolt az egyik legfontosabb célként az energiaellátás diverzifikálását jelölte meg. Úgy fogalmazott: az energiaellátás biztonsága érdekében sok összeköttetés épült ki az elmúlt időszakban, ugyanakkor Magyarország, illetve a régió függősége abból az időből származik, amikor a diverzifikáció még nem volt lehetséges, a gáz és a kőolaj is egyetlen irányból jött. A kőolajfinomítók erre épültek, és ezeket a technológiákat nem lehet átállítani egyik percről a másikra – közölte.
Fontos eredménynek nevezte, hogy a csővezetéken szállított kőolaj uniós kivételt kapott. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol a százhalombattai finomítóban folytatja a nem orosz típusú kőolaj bekeverését, és a pozsonyi finomítóban is elkezdték ezt a munkát. Csütörtök reggel érkezett meg az első kőolajszállítmány a Mol saját azerbajdzsáni mezőjéről – ismertette.
Hernádi Zsolt fontos mérföldkőként említette a 420 lengyelországi töltőállomás megvásárlását, amivel a vállalat megvetette a lábát ezen a piacon is. Emellett kiemelte a többi között, hogy a Mol tavaly 35 évre elnyerte a magyarországi hulladékkoncessziót, az Alteo Nyrt. megvásárlásával pedig komoly előrelépést tett a vállalat a fenntartható energiatermelés területén.
A vállalat éves rendes közgyűlése csütörtöki ülésén elfogadta a Mol Nyrt. 2022-es anyavállalati beszámolóját 4962,4 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 507,9 milliárd forint tárgyévi nyereséggel. Elfogadták továbbá a Mol Nyrt. 2022-es konszolidált beszámolóját 7967,6 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 912,2 milliárd forint tárgyévi nyereséggel.
Döntöttek 279,75 milliárd forint osztalékként való kifizetéséről is a 2022-es év után. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke ezzel a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra nőtt, ezen túl a részvényeseknek mintegy 200 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így körülbelül 350 forint részvényenként.
A Mol részvényeivel a prémium kategóriában kereskednek a BÉT-en. A részvény szerdán 0,46 százalékkal 2628 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 3104, a legalacsonyabb 2312 forint volt.
