Egyre inkább jellemző a spórolás Németországban, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A fogyasztók többféle takarékossági stratégiával élnek – mutatta ki egy friss felmérés.
A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet adatai szerint az ukrajnai háború és számos termék gyorsan emelkedő ára néhány hét alatt sokak vásárlási szokásait változtatta meg Németországban.
A változás abban áll, hogy az emberek óvatosabban költenek és igyekeznek visszafogni fogyasztásukat, gyakrabban vásárolnak a diszkontokban, kerülik a márkás, drága termékeket és jobban odafigyelnek az akciós ajánlatokra.
A fogyasztók csaknem kétharmada, 64 százaléka szeretne többet spórolni a közeljövőben a vásárlás során
– mutatták ki a kutatásban, amelyben azt is vizsgálták, hogy milyen megoldások, stratégiák jellemzők.
Az első számú takarékossági intézkedés az árak összehasonlítása és a több akciós vásárlás. A felmérés szerint a fogyasztók nagy többsége, 61 százaléka a korábbinál jobban figyel az árakra, és gyakrabban él az akciós ajánlatokkal.
Az emberek kreatívak és találnak megoldásokat a megszokott színvonal fenntartására a költségek ugrásszerű növekedése nélkül, így például ismét igyekeznek nem túl sokat vásárolni, hogy semmit se kelljen kidobni – magyarázta a felmérés adatait Robert Kecskes, a GfK piackutató társaság kiskereskedelmi szakértője.
A második fő takarékoskodási módszer a lemondás a drágább, márkás termékekről. Az ECC felmérése szerint majdnem minden második német fogyasztó – 48 százalék – gyakrabban választ a kiskereskedelmi láncok olcsóbb, sajátmárkás termékei közül.
A hármas számú takarékossági intézkedés a vásárlás a diszkont áruházakban a szupermarketek és a szaküzletek helyett. Ezt mutatják a GfK adatai is, amelyek szerint a diszkontok piaci részesedése hosszú idő után ismét növekedik.
A spórolás negyedik jellemző módja a fogyasztás visszafogása. Az ECC felmérése szerint az ukrajnai háború miatt különösen a bútorvásárlásokat halasztották el, és a válaszadók egyharmada a divat és az elektronika területén is tartózkodik az új beszerzésektől.
Azonban ez a jelenség várhatóan az élelmiszer-kiskereskedelmet sem kerüli el – véli a GfK szakértője, aki szerint
meglehet, hogy az emberek a drágulás miatt ritkábban esznek majd húst, vagy egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe.
Az utóbbi hetek fejleményéi sok fogyasztót “sokkolnak“, hiszen azt remélték, hogy a koronavírus-világjárvány után minden visszatér a normális kerékvágásba, de “jött a háború, és vele együtt a tehetetlenség érzése” – mondta Robert Kecskes, hozzátéve, hogy mindez felerősíti az emberek aggodalmait, félelmeit, ami világosan látszik a fogyasztói magatartásban.
