Kezdőlap Cégvilág K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek
No menu items!

K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek

Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte – mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.

Suba Levente hozzátette, ezt a hozzáállást tükrözi a közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról készített kutatás, és az ezen alapuló, most először közölt K&H fenntarthatósági index, amely egy 100-as skálán 38 pontot ért el.

Bacher János, a felmérést készítő Impetus Research ügyvezető partnere elmondta, a kutatás április 20. és május 12. között zajlott telefonos megkérdezés alapján. A felmérésbe a nettó 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek közül 360-at vontak be.

A fenntarthatósági index alakulását vizsgálták az árbevétel, a régiós elhelyezkedés és ágazatok szerint is. A kutatás megállapítása szerint a nagyobb cégek – 4 milliárd forint feletti árbevétellel – hangsúlyosabban foglalkoznak a fenntarthatósággal, az ő indexük 48 lett, míg a 300 millió és 1 milliárd forint közti árbevétellel rendelkező cégeknél az index értéke 36 pont. Az ágazatok – ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság – szerint nincs ennyire jelentős eltérés, a régiós bontásból – Közép,- Nyugat,- és Kelet-Magyarország – pedig kiderült, hogy a fenntarthatósághoz való hozzáállás nem a regionális elhelyezkedésen múlik – ismertette a részleteket Suba Levente.

A fenntarthatósági indexet öt alindex – attitűd (67 pont), aktivitás (39 pont), stratégia (30 pont), mérés és audit (12 pont), valamint a CSR vállalati társadalmi felelősségvállalás (41 pont) – átlagából képezték.

Az attitűd vizsgálatánál kiderült, hogy a megkérdezettek 76 százaléka hallott az EU karbon-kibocsátással összefüggő célkitűzésiről, 55 százalékuk pedig tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél 2050-re.

Ezzel szemben a cégeknek csupán a 6 százaléka méri a karbon-kibocsátást és 2 százalékának van a karbonsemlegesség elérésének kitűzött céldátuma, ezt tükrözi a mérés és audit alindex.

Ez azt jelenti, hogy bár a cégvezetők látják, mi történik az unióban, illetve magyar kormányzati szinten, de ezt még nem fordították le a céges stratégiákra és az üzleti működésre – mondta Suba Levente.

Az aktivitás alindexnél a cégek 94 százaléka nyilatkozta, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot és 72 százalékuk foglalkozik az energiafelhasználás csökkentésével. A K&H fenntarthatósági programjának vezetője úgy vélte ezek mind olyan akciók, amelyek vagy kötelező szabályozás által előírtak, vagy költségmegtakarítást hoznak a cégeknek.

A stratégia kérdéskörében a válaszadóknak mindössze 11 százaléka jelezte, hogy van írott formában fenntarthatósági stratégiája, az eredmény nem meglepő, ugyanis ennek a stratégiának az elkészítése a szabályozás alapján nagyon kevés cégnek kötelező – jegyezte meg.

A CSR alindexnél a válaszadók 69 százaléka mondta, hogy fontos az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód és az etikus üzleti viselkedés – tette hozzá Suba Levente.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tajvan szerint indokolatlanok az amerikai vámok

A tajvani kormány csütörtökön kiadott közleményében észszerűtlennek nevezte az Egyesült Államok által Tajvan termékeire kivetett 32 százalékos vámot

Kína és az EU újrakezdi az ármegállapodási tárgyalásokat az elektromos járművek ügyében

Kína és az Európai Unió megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb folytatják az elektromos járművekre (EV) vonatkozó szubvencióellenes vizsgálathoz kapcsolódó ármegállapodási tárgyalásokat

Brit miniszterelnök: Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború

Trump bejelentése után a Brit Iparszövetség (CBI) állásfoglalásban szólította fel a brit kormányt a vámjellegű ellenlépések elkerülésére.

Az olasz kormányfő szerint el kell kerülni a kereskedelmi háborút

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik félnek sem érdeke, megállapodásra kell jutni a kereskedelmi háború elkerülésével
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet