„Sok külföldi cég a válságot kihasználva tisztességtelen eszközökkel él. Különösen a kínaiak” – figyelmeztet az EU versenyjogi biztosa, aki ígér a külföldiek versenytorzítása és az ellenséges felvásárlások ellen.
A tagállamok idegesek, Brüsszel új eszközöket vet be
Az EU meg akarja akadályozni, hogy külföldi cégek hazai állami segítséggel európaiakat vásároljanak fel, valamint, hogy kormányzati szubvencióknak köszönhető versenyelőnyükkel torzítsák az európai piacot. Ezért versenyjogi tevékenysége kiszélesítésére készül az Európai Bizottság, derül ki a múlt héten bemutatott 57 oldalas cselekvési tervből (’White Paper on levelling the playing field as regards foreign subsidies’).
A dokumentum szokatlan módon egy országot is nevesít: Kínát. Ez a téma állt az európai külügyminiszterek legutóbbi videókonferenciájának középpontjában is, amelyen az amerikai tárcavezető, Mike Pompeo is részt vett.
A német, a francia, az olasz és a lengyel kormány hatékonyabb fellépést vár Brüsszeltől. Hollandia már a korona-válság előtt, tavaly decemberben javasolta a Bizottság versenyjogi tevékenységének kibővítését az államilag szubvencionált külföldi cégek vásárlásainak megakadályozása érdekében.
Ami már a bevásárlókocsiban van
geostratégiai és földrajzi dimenziói Forrás: unipub.lib.uni-corvinus.hu
Nem új keletű, hogy a kínai kormányzat állami és magáncégek külföldi tevékenységét is segíti. Átláthatatlan, melyiket, mikor, mennyivel. Csak becslés van arra, hány európai cég került kínai befolyása alá: 2008 és 2019 között 360 – áll a Bloomberg elemzésében. Az ismertebb esetek között van az olasz gumigyártó, a Pirelli és az ír repülőgéplízingcég, az Avolon. Az is tudott, hogy kínai állami és magáncégek több tucat európai kikötő és repülőteret vásároltak meg az ’Új selyemút-projekt’ keretében. A válság kezedet óta a kínaiak leginkább az alumínium- és acélipari, valamint az autó- és hajógyártás területén aktív cégek után érdeklődnek.
Kinek, mit tilos
A hatályos európai jog csak a tagállami szubvenciókat tiltja, de nincsenek szabályok arra az esetre, amikor egy harmadik állam nyújt segítséget egy Európában aktív cégnek. Ez nem csak direkt szubvenció lehet. Elterjedt a vállalatra szabadott hazai adókedvezmény és állami kezességvállalás is. „Ezek ugyan úgy torzítják a piaci versenyt, mint a direkt szubvenció, ezért fel fogunk ellene lépni” – mondta a versenyjogi biztos, Margrethe Vestager a Spiegelnek adott interjúban.
A Bizottság akcióterve a tisztességtelen magatartás két esetét különbözteti meg:
- Amikor a külföldi vállalat folyamatos állami segítséget kap otthonról és így piaci versenyelőnyhöz jut Európában. Mert például olcsóbban tudja adni az áruját.
- Amikor egy külföldi cég egy európai felvásárlásához kap célzott kormányzati dotációt.
Brüsszel mind a két estben fel fog lépni a külföldi cégek ellen, ha az állami dotáció mértéke három év alatt meghaladta a 200 ezer eurót – áll a cselekvési tervben. Általános jelleggel meg fogja tiltani az állami támogatást, illetve a korábbiak visszafizetésére fogja kötelezni az érintett cégeket.
Ami ellen az EU a külföldiek esetében harcot indít, azt egyre inkább engedélyezi a tagállami kormányoknak. Brüsszel folyamatosan lazítja a közpénzből történő feltőkésítés és a részbeni államosítás feltételeit. A tagállami kormányok így mentik meg a stratégiailag fontos hazai cégeket a csődtől, illetve védik meg a külföldi felvásárlástól. „Nincs elvi kifogásunk ez ellen” – nyilatkozta Vestager a Financial Timesnak.
„Az EU továbbra is a szabad piacgazdaságban látja a jövőt, és a válság ellenére sincs elvi kifogása a külföldi tőkebefektetések ellen. De meg fogjuk védeni gazdaságunkat, biztonságunkat, érdekeinket” – mondta kollégája, Phil Hogan, a kereskedelemért felelős biztos a Spiegelnek.
