Négy nappal Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása előtt Hszi Csin-ping kínai vezető telefonon beszélt Biden elnökkel, és azt mondta: most nincs itt az ideje egy teljes körű válságnak.
A kínai döntéshozatali folyamatokhoz közel álló személyek szerint Hszi – aki Tajvan Peking ellenőrzése alá vonását a kínai nemzeti megújulásról alkotott elképzelése központi elemének tekinti – csalódott volt amiatt, hogy a hónapok óta tartó diplomáciai erőfeszítések nem tudták megakadályozni Pelosi asszony tervezett útját.
A július 28-i beszélgetés során Hszi figyelmeztette Bident, hogy ha Pelosi Tajpejbe utazik, az következményekkel járhat – mondták a beszélgetést ismerő személyek a The Wall Street Journalnak. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem áll szándékában háborút indítani az Egyesült Államokkal, és mindkét félnek “fenn kell tartania a békét és a biztonságot“.
A beszélgetésről Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta: “Hszi elnök a Biden úrral folytatott megbeszélésen kifejtette Kína elvi álláspontját a tajvani kérdéssel kapcsolatban.”
A Biden-kormányzat tisztviselői elmondták, világossá tették Peking számára, hogy Washington elkötelezett az “Egy Kína” politika mellett, amely régóta alátámasztja a két ország kapcsolatát, de a törvényhozóknak joguk van Tajvanra látogatni.
Miután Pelosi elhagyta Tajvant, Kína napokig tartó nagyszabású hadgyakorlatokkal reagált, amelyekkel gyakorlatilag ideiglenes blokádot vezettek be a demokratikusan kormányzott Tajvan ellen, leállították a Washingtonnal való együttműködést több fontos kérdésben, és befagyasztottak néhány katonai kapcsolatot.
A kínai vezetők igyekeztek úgy kalibrálni válaszlépésüket, hogy az erőteljes legyen, de ne provokáljon ki eszkalációs választ Washington és szövetségesei részéről – mondták a pekingi gondolkodásmódot ismerő személyek.
Hszi számára fontos tényező volt a stabilitás iránti vágya az év végi magas szintű kommunista pártkonklávé előtt, amikor várhatóan újabb öt évre megerősítik az ország legfőbb vezetőjeként.
Mindazonáltal Kína lépései tovább feszítették a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és biztonsági aggodalmakat keltettek szövetségesei körében. Más ázsiai és európai országok attól tartanak, hogy Peking megközelítése a Tajvanra gyakorolt közvetlenebb nyomás új szakaszának kezdetét jelentheti.
“Peking a jövőben rendkívül reakcióképes lesz Tajvannal szemben” – mondta Jude Blanchette, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Kína-szakértője. “Ez lesz az amerikai-kínai kapcsolat meghatározó jellemzője az elkövetkező hónapokban.”
Bidennel közvetlenül Pelosi látogatása előtt beszélni politikailag kockázatos volt Hszi számára, aki igyekszik erőt sugározni a Covid-intézkedések és más döntései miatt Kínán belül növekvő elégedetlenséggel szemben.
A döntéshozatali folyamatot ismerő személyek szerint Hszi végül úgy döntött, hogy azért beszél Bidennel, hogy minimalizálja az Egyesült Államokkal való konfliktus kockázatát.
A kínai külpolitika történelmileg óvatos a vezetők közötti találkozók ütemezésével kapcsolatban, mivel aggódnak az arculatvesztés miatt, ha a másik fél a kétoldalú eszmecsere után nem sokkal a pekingi érdekekkel ellentétes dolgot tesz.
Peking most attól tart, hogy Pelosi látogatása “dominóhatást” indíthat el, és a világ más politikusai is Tajpejbe utaznak, ami növelné Tajvan nemzetközi tekintélyét, és esetleg a függetlenség kikiáltására ösztönözhetné – közölték a források.
Bár Peking régóta hangoztatott célja, hogy Tajvant az uralma alá vonja, a The Wall Street Journal információi szerint egyelőre továbbra is arra összpontosít, hogy megakadályozza, hogy az önkormányzott sziget a hivatalos függetlenség felé haladjon.
Az elmúlt hetekben egyre világosabbá vált, hogy Peking nem sokat tehet Pelosi elrettentése érdekében. “Kína mindent megtett, ami diplomáciailag lehetséges” – mondta Liu, a washintoni kínai nagykövetség szóvivője.
Tajvan volt a Biden és Hszi közötti beszélgetés egyik fő témája is, amikor telefonon beszéltek.
Biden elmagyarázta a kormányzati hatalom megosztását a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom között, és emlékeztette kínai kollégáját Newt Gingrich volt képviselőházi elnök 25 évvel ezelőtti tajvani látogatására – állítják a telefonbeszélgetést ismerő személyek.
Végül a két vezető megállapodott abban, hogy fenntartják a kommunikációt, és folytatják a személyes találkozóra vonatkozó terveket egy meg nem határozott időpontban – mondták a források. Ha egy ilyen találkozóra azután kerül sor, hogy Hszi biztosítja következő mandátumát, azt Pekingben a kínai vezető státuszának növeléseként értékelnék.
