Korábbi prognózisánál gyorsabb növekedésre számít idén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet a járványügyi korlátozások oldásából adódó második félévi élénkülésnek köszönhetően a GDP élénk, 4,5 százalékos emelkedésével számol, szemben a decemberben előrejelzett 3,5 százalékkal.
Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója online sajtótájékoztatón ismertette: a 2021-es növekedést részben bázishatás eredményezi, a második negyedévben 10 százalék körüli visszapattanás jöhet. A tavaly a második negyedévi visszaesés 13,6 százalékos volt éves összehasonlításban.
Hozzátette, hogy a GDP csökkenésének üteme az év hátralévő részében nem fokozódott tavaly, az éves csökkenés a negyedik negyedévre 3,5 százalékra mérséklődött az állami és háztartási beruházások meglódulása nyomán és a nagyon kedvező árukülkereskedelmi mérlegnek köszönhetően. 2022-ben az ideivel azonos, 4,5 százalékos GDP-növekedést várnak. Az idei prognózist arra építik, hogy nem lesz újabb jelentős, a tavaly tavaszihoz hasonló lezárás.
A tavalyi 3,3 százalékos fogyasztói árindex után idén ennél magasabb, 3,7 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki, 2022-ben 3,5 százalékost.
Palócz Éva hangsúlyozta, előrejelzésük szerint az infláció nem fog elszabadulni. A tavalyi inflációt az élelmiszerek árának emelkedése okozta, idén a piaci szolgáltatások árának viszonylag magas szintje okoz bizonytalanságot, ugyanakkor az emelkedő adótartalom miatt az élvezeti cikkek vehetik át az áremelkedés motorját – fejtette ki.
Az ipart a járvány őszi felfutása csak enyhén érintette, így a bruttó termelés a harmadik negyedévi szelíd csökkenés után a negyedik negyedévben csaknem 3 százalékkal bővült, az idén pedig jelentős, 7,5 százalékos bővülést várnak – ismertette.
Kitért arra, hogy az építőipar a 2020. harmadik negyedévi drámai visszaesés a negyedik negyedévben erőteljesen mérséklődött, majd idén januárban kétszámjegyű növekedésbe fordult. Az idén már a lakásépítést és -felújítást támogató intézkedések hatása is látható lesz, így az ágazat kibocsátása 10 százalék körüli, esetleg magasabb ütemben nőhet. 2021-ben a beruházások élénk, 8 százalékos növekedésére számít az intézet, amely aztán jövőre kétszámjegyűvé válhat.
Az év további részében a nominális keresetek lassulásra számítanak, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7 százalékot. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1 százalékál sokkal alacsonyabb.
Kitért arra: a koronavírus-járvány következményei megakasztották az államadósság 2010-2011 óta visszaeső trendjét. A maastrichti szemléletű bruttó államadósság 2020 végén az előző évinél 15 százalékponttal magasabb, a GDP 80,4 százaléka volt, 2021 végén pedig 81 százalék körül prognosztizálható.
A költségvetési hiány a GDP 6,5 százaléka lehet idén, 2022-ben 5,0 százalék.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: az eurózóna a tavalyi 6,6 százalékos visszaesés után az idén 4-5 százalékkal bővülhet, amiben a fiskális ösztönzőknek még mindig nagy szerepük van. A közép-kelet-európai országok esetében 4 százalék körüli növekedést várnak idénre.
Óvatosan optimisták, mert nagyok a kockázatok – mondta, és ide sorolta az oltások ütemét, annak hatását a nemzetközi turizmusra. 2021 “csiki-csuki” lesz még, sokan lefelé korrigálják az előrejelzéseket. Azt sem lehet tudni, hogy a jövedelemtámogatások hogyan érintik a fogyasztást, valamint hosszabb távon az államháztartások eladósodása is kockázat.
Ismertetése szerint a globális GDP 5-6 százalékkal nőhet idén, kissé élénkülő infláció mellett. Tavaly a globális kibocsátás mintegy 3,4 százalékkal csökkent, ami a második világháború óta a legnagyobb visszaesést jelenti. Ezzel együtt a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban várták.
