A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra. Az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben, felfelé mutató kockázatokkal – közölte Palócz Éva vezérigazgató, aki a legfőbb veszélynek a gyorsuló inflációt nevezte.
Jelezte: a prognózisban a háztartási energia és üzemanyagok hatósági árának esetleges eltörlését csak kismértékben vették figyelembe, mivel feltevésük szerint nem valószínű, hogy a világpiaci árakat a kormány “egycsapásra és teljes mértékben” érvényesítené a lakossági árakban.
Ugyanakkor a jelenlegi magas világpiaci árak mellett a befagyasztott alacsony hatósági energiaár nem tartható fent a költségvetési kiigazítási kényszer mellett. A befagyasztott árak ugyanis a szolgáltatóknál olyan veszteséggel járnak, amelyet a költségvetésnek előbb-utóbb kompenzálnia kell.
Kitért arra, hogy a költségvetés első kéthavi óriási hiánya miatt az év hátralévő részében nagyon fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség, ami akár további állami beruházások elhalasztásával, illetve a lakossági ártámogatások mértékének az újragondolásával járhat.
Ugyanakkor, az államháztartási hiány és az államadósság relatív mutatóját a vártnál magasabb folyó áras GDP jelentősen javítja, a várhatóan magas GDP deflátor következtében. A kamatok és hozamok jelentős emelkedése miatt az államadósság finanszírozása jócskán meg fog drágulni – jelezte.
A Kopint-Tárki szerint ha a havi hiányt sikerül átlagosan 250-300 milliárd forint körül tartani, akkor az idei év “megúszható” 4000-4500 milliárd forint körüli deficittel, ami pénzforgalmi szemléletben a GDP közel 7 százaléka, az ESA hiány pedig 6,5 százalék lehet.
A magyar gazdaságot ahogy az euróövezeti, és globális gazdaságokat is ugyanazok a gondok sújtják, a különbség a mértékekben van – mondta, hozzátéve: az előrejelzések bizonytalansága jelentős. Az idei GDP-re a növekedés szerkezete adhat bíztató kilátásokat, az ipari termelés idén 4 százalék körül nőhet, és az építőiparban is “van potenciál”.
Palócz Éva ismertette, hogy a külkereskedelemre mint megbízható növekedési tényezőre az idén nem lehet számítani. Az látszik, hogy ikerdeficit van kialakulóban, a folyó fizetési mérleg negatívvá válása és a költségvetési mérleg romlása miatt, a folyamat már évek óta tart. 2022-ben a GDP 5 százalékát is meghaladhatja folyó fizetési mérleg hiánya, a folyó- és a tőkemérleg együttes hiánya pedig 3 százalék fölé emelkedhet az intézet szerint.
