Németországban egyre több munkavállaló megy korán nyugdíjba, ami súlyosbítja a munkaerőhiányt. Olaf Scholz kancellár a fiatalokban és a bevándorlókban is lehetőséget lát a nyomás csökkentésére, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár megemelését a kormánypártok koalíciós megállapodása kizárja.
Olaf Scholz kancellár azt szeretné elérni, hogy kevesebb ember menjen nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt. “A cél az, hogy növeljük azok arányát, akik valóban a nyugdíjkorhatárig tudnak dolgozni. Ez ma sokaknak nehéz” – mondta az SPD politikusa a Funke Mediengruppe és az Ouest-France című francia lapoknak a Spiegel beszámolója szerint. Scholz a nők munkaerőpiaci arányában is “növekedési potenciált” lát. “Ahhoz azonban, hogy ez működjön, ki kell terjesztenünk az egész napos programokat a bölcsődékben, napközikben és iskolákban” – jelentette ki.
A Szövetségi Népességkutató Intézet számításai szerint Németországban egyre többen mennek korán nyugdíjba. E számítások szerint sokan 63 vagy 64 éves korukban hagyják el a munkaerőpiacot, tehát jóval a szokásos nyugdíjkorhatár előtt. Ugyanakkor a német gazdaság munkaerőhiánytól szenved. A közgazdászok és a munkaadók képviselői a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelését szorgalmazzák, szintén a nyugdíjrendszer stabilizálása érdekében. A kormánypártok azonban a koalíciós megállapodásukban megállapodtak abban, hogy nem emelik a törvényes nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 67 évről.
“Ennek egy részét pótolhatjuk, ha jobb indulási lehetőségeket teremtünk a fiatalok számára, és befektetünk a szakképzésbe” – mondta Scholz. “Ezen kívül szükségünk lesz más országokból érkező bevándorlókra is, hogy biztosítani tudjuk jólétünket.” Scholz megvédte a német kormány azon tervét is, hogy megkönnyítse a német állampolgárság megszerzését.
“Nagyon sokáig úgy kezelték azokat, akik Németországba bevándoroltak, mintha később újra elhagynák az országot, az állampolgárság megszerzése nem volt prioritás” – mondta. “De mi már régóta a bevándorlás országa vagyunk, és most a nemzetközi normákhoz akarjuk igazítani“. Sok országban az állampolgárságot öt év után lehet megszerezni. Ennek ebben az országban is így kellene lennie, “ha valaki tud németül, megélhetést biztosít, és nem követett el bűncselekményt” – mondta Scholz.
A kormány a közelmúltban több törvényjavaslattal – például az úgynevezett tartózkodási joggal és az állampolgársági törvény módosításával – megkezdte a német migrációs politika reformját.
