Koronavírus – Vakcinák versenye. Tisztul a kép…

Az oltásra váróknak nem érdemes beszállniuk a vakcinák közötti csatározásba, mert mindegyik oltóanyag hatékony, és jobb oltakozni, mint a megbetegedés veszélyeinek kitenni magunkat. A vakcinák versenyében tisztul a kép… Lapunknak a Magyar Mikrobiológiai Társaság – munkája okán névtelenséget kérő – vezetőségi tagja nyilatkozott a vakcinák tulajdonságairól.

Többféle nézet terjed arról, hogy melyik vakcinával oltassuk be magunkat, melyekkel ne. A szakember szerint egyértelmű, hogy a Magyarországon engedélyezett és már használt oltóanyagok mindegyike jó, beleértve a Johnson&Johnson vakcináját is, amit az európai közösség legutóbb engedélyezett. Úgy látja: a kérdést úgy kell feltenni, hogy mi a jobb? Az oltás, vagy a fertőzöttségből eredő betegség? Teljesen egyértelmű, hogy az élet, az egészségmegőrzés szempontjából a vakcina a jó választás.

Az újdonság  – RNS alapokon

Ugyanakkor természetes, hogy a hatóanyagokból eredően vannak kisebb-nagyobb különbségek az egyes vakcina fajták között –  fűzte hozzá a Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőséhi tagja. Például a PfizerBionTech és a Moderna messenger RNS alapú vakcina, amellyel egy mesterségesen előállított lipid zsírcseppekbe “csomagolt”  mikronnyi molekula jut a szervezetbe. Ami néhány órán belül lebomlik és így hosszabb távú mellékhatása sem lehet és ezért ez a legkevésbé megterhelő  a szervezet számára. A “becsomagolásra”  azért van szükség, hogy a molekula bejusson a sejtekbe és azokat arra késztesse, hogy a Covid-vírus tüskefehérjéjét előállítsák, hogy aztán az ellen termelődjenek igen nagy mennyiségben ellenanyagok a szervezetben.

Vektor vakcinák a Szputnik és társai

A szakember a Szputnik-V, illetve az AstraZeneca vakcinákról is elismerően nyilatkozott. Ezek az összetételük és a hatásmechanizmusuk alapján úgynevezett vektor alapú vagy más néven vivő anyag alapú vakcinák. Amelyek egy, a hatás szempontjából semleges hordozó, esetünkben az adenovirus  segítségével juttatják a szervezetbe a Covid-19 egyik  jellegzetes fehérjéjének, az úgynevezett tüskefehérjének az előállítási információit. Az adenovírusba beépített gén információi alapján olyan fehérje keletkezik a szervezetben, ami immunválaszt vált ki, a fertőzéstől védő  információt közvetít.

A szakértő szavai szerint a vector technológiával kapcsolatban sokakban azért alakul ki tévképzet, mert nem ismerik a hatásmechanizmusát. Azt mondják például, hogy a hordozó virus, az adenovírus ellen is termelődhet ellenanyag és ezért a második oltás már hatástalan lesz. De a kritikusok nem tudják azt, hogy a második oltás mindkét vakcina esetében már egy másik típusú adenovírussal történik. Olyan adenovírussal, amelynek a betegség okozó képességét megszüntették, viszont a sejtekbe jutva az immunválasz kiváltására szolgáló megfelelő anyag.

Annak pedig, hogy mindkét esetben másfajta adenovírus-elleni anyag is termelődhet, semmilyen negatív hatással nincs a beoltott ember egészségét tekintve. Gyakorlatilag ártalmatlan vírusról van szó. Nem véletlen, hogy a vektor platformot vagy vektor technológiát korábban már számos fertőző  betegség elleni ellenanyag vakcina előállításánál használták – használják. Ez egy nagyon biztonságos, kipróbált technológia. Mi sem mutatja jobban ezt, minthogy Olaszország a közelmúltban  bejelentette, hogy egy ottani, de svájci tulajdonban lévő vakcinagyárat átalakítanak Szputnik-V vakcinagyártásra. Mert ott a platform technológia megvan és csak a betöltendő  anyagot kell kicserélni.

Az immonológus hozzátette, az amerikai Johnson&Johnson cég holland leányvállalata által gyártott Janssen vakcina, amit az Európai Unió gyógyszerhatósága elfogadott, szintén vector alapú, tehát vírust használ a Covid-19 egyik jellegzetes fehérjéjének sejtbe juttatáshoz. Nagy előnye viszont, hogy mindössze egyszer kell  vele beoltani az embereket.  A hatékonysága ennek az oltóanyagnak is megfelelő, ugyanakkor komoly logisztikai előnyt jelent, hogy mivel csak egy oltás kell, nincs szükség külön adminisztrációra, ami a második oltás beadása miatt kellene.

Védelem két fázisban

Az is fontos szempont, hogy a kétfázisú vakcinák esetében mennyi legyen a különbség az első  és a második beadása között. Ez általában nagyjából 25-28 nap jelenleg, de ez csak azért van így, mert a hármas fázisú, sok emberen alkalmazott klinikai kísérleteknél ennyi időt szabtak meg, és ennyi idő  után vizsgálták be az ellenanyag képződést. A mai felfogás szerint azonban akár három hónappal később is be lehet adni a második, emlékeztető  oltást. Sőt –  teszi hozzá a szakember -, egyre több tudományos cikk foglalkozik azzal, hogy talán még hatékonyabb a vakcina, ha a második, emlékeztető  oltást, csak olyan 90 nap múlva adják be.

Ez szerinte jogos felvetés, mert a gyerekkori fertőző  betegségek ellen is van, amikor évekkel később adják az emlékeztető oltást. Ha pedig ebből indulunk ki, akkor az nagyon sokat segít a világon, mert akkor nem kell három héten keresztül tartalékolni a meglévő  oltásokat. Mindenkit gyorsan be lehet oltani az első  oltással most, amikor úgyis akadozik a vakcina szállítás, és a másodikra csak három hónap múlva kerül sor, amikor a vakcinaellátottság szempontjából is sokkal kedvezőbb lesz a helyzet. Közben pedig sok-sok ember már megkaphatja az első oltást és ezáltal komolynak mondható védettséggel rendelkezik és az is lehet, hogy már a járványhelyzet is enyhül egy kicsit.

A virológus az Európai Gyógyszerügynökségnél bevizsgálás alatt lévő  Novavax vakcina kapcsán is megemlíti, hogy egy vektor vakcináról van szó, ahol azonban nem adenovírust, hanem egy másik fajta hordozó vírust, úgynevezett rotavírus használnak. Olyan rotavírusokat, amelyek nagyjából influenzaszerű  tüneteket okoznak, de természetesen ebben az esetben is a betegség okozó képességétől megtisztított, megszabadított vírusról van szó. Ebben a vektorban stabilizálni tudták a koronavírus jellegzetes fehérjéjét és a leírások szerint ez az oltás a különböző mutánsok ellen komoly védelmet ad.

A mutánsok kapcsán a a szakember fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyébként az idő közben megjelent különféle koronavírus mutánsok ellen mind a Pfizer-BionTech, mind a Moderna, a Sputnik-V és az Astrazeneca, valamint a kínai Sinopharm is védelmet nyújt.

A Sinopharm és a többféle mutáns

A Sinopharm vakcina jellegzetessége, hogy teljes koronavírust tartalmaz, természetesen a koronavírus örökítő anyaga nélkül. De megtalálható benne a koronavírus összes fehérjéje, proteinje, antigénje. Ezért mondják elavult technikának, de a Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségi tagja szerint a Sinapharm korántsem elavult technológiát képvisel. Az oltás után a koronavírus összes komponense ellen termelődik a szervezetben ellenanyag, ami az egészség szempontjából lehet pozitív és negatív is azért, mert ha a koronavírus sokfajta fehérjéje ellen van ellenanyag, akkor az értelemszerűen többfajta mutáns ellen is védettséget ad. Lehet, hogy nem  85-90 százalékos védettséget –  amúgy sem mindegyik vakcina garantál ilyen nagyfokú immunitást -, de elég magas védettséget ahhoz, hogy az ember ne betegedjen meg egy esetleges fertőzés során. Újabban néhány immunológus ugyanakkor azt is megemlíti, hogy a Sinopharm esetében nemcsak a koronavírus legfontosabb eleme, a  koronavírus tüske-fehérjéje ellen termelődik ellenanyag, hanem más komponens ellen is, és ezért teoretikusan elképzelhető, de noha nincs rá bizonyíték, hogy ezek az ellenanyagok hozzájárulhatnak a hosszú távú, úgynevezett long term covid betegséghez. Amit nem maga a vírus okoz, hanem a szervezetben túláradó vegyes ellenanyagszint. “Ezt  nem tudjuk, ezt vizsgálni kell”  –  fűzte hozzá az immunológus. Szerinte különös rejtély, hogy miért van az, hogy a fertőzés során ugyanolyan körülmények között megfertőződött emberekben, miért súlyosabb, vagy miért könnyebb a lefolyású a fertőzés.

A szakember azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a fejlődő  országokban más szempontok mellett azért lett népszerű a Sinpoharm vakcina, mert rendkívül egyszerű a vakcina használata.

Eleve fecskendőben szállítják, tűvel ellátva készül, nem kell hígítani, külön adagolni valamint kevésbé érzékeny a hőmérsékletre, miközben a kevésbé képzett személyzet is bárhol beadhatja. Ráadásul a fejlődő  országok lakossága sokkal fittebb, mint az európai és amerikai lakosságé, amelynek körében rendkívül gyakori az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az autoimmun betegség, az allergia vagy az atópia, ami az immunrendszer gyengeségét jelenti.

Érvek és érdekek – hatások

A manapság gyakran felmerülő  kérdések közé tartozik az is, hogy mi a helyzet az AstraZeneca kapcsán elő forduló halálesetekkel, amihez aktualitás is kapcsolódik, az ukránok az oroszokat vádolták azzal, hogy az AstraZeneca oltást a saját érdekeik miatt támadják.

A virológus elöljáróban leszögezte: az AstraZeneca biztonságos oltóanyag, amit az Európai Gyógyszerügynökség és az Egészségügyi Világszervezet is hivatalosan deklarált azután, hogy nem talált összefüggést az oltás és a megtörtént halálesetek között. Hozzátette: a vakcina előállítása óriási üzlet, ami hatalmas profitot termel a profitérdekelt gyógyszergyáraknak. Nekik nyilván ‘nem jön rosszul’, ha a konkurencia terméke körüli negatív hírek hosszabb ideig a felszínen maradnak. Ugyanakkor az egyes országok sem azt mondták, hogy az AstraZeneca vakcinával nem oltanak többet, hanem azt, hogy megvárják, amíg a hivatalos vizsgálatok lezárulnak, és minden kétséget kizáróan tisztázódik van-e összefüggés az oltás és a szomorú események között, vagy nincs. Ha nincs, akkor folytatják az oltást. De például Belgiumban és Magyarországon nem is állt le az oltás ami végülis jó döntésnek bizonyult.

Annak kapcsán, hogy az Öböl-országokból érkező hírek szerint ott már az is előfordult, hogy a Sinopharm oltásból már a harmadikat is beadták, a szakember azt mondta, ez teljesen logikus. Erre nem azért lehet szükség, mert a kínai vakcina rossz, hanem azért, mert a biológiában semmi sem nulla, semmi sem száz százalék. Nem vagyunk egyformák, és egyéb vakcináknál is elő fordul, hogy az valakinél nem tudta kiváltani a megfelelő  ellenanyag-válasz és ezért szükség lehet egy harmadik, emlékeztető  oltás. Ráadásul azért is a Közel-Keleten fordulhat ez elő, mert ott azért van pénz arra, hogy az oltás után megmérjék, hogy a beoltottakban, vagy legalábbis egy részükben mennyire nagymértékű  az ellenanyag képződése. Arról nem beszélve, hogy a közel-keleti arab országoknál azt is figyelembe kell venni, hogy rengeteg az indiai, pakisztáni és afrikai vendégmunkás, és ezért rendkívül vegyes a populáció, akiknek a biológiai háttere nem teljesen ugyanaz.

Érdekességként azt is megemlítette: a tudományos hírek szerint másutt olyanokat is találtak már, akiket ugyan beoltottak, mégsem találtak bennük ellenanyagot, ugyanakkor mégiscsak ellenálló volt a szervezetük a vírus ellen, mert az úgynevezett sejtes immunválasz aktiválódott, és ez elég volt ahhoz, hogy védetté tegye az illetőt. Ezért a tudósok azon is gondolkodnak, hogy vajon az eddigi vakcinák, amelyek lényege, hogy ellenanyagok termelődjenek, vajon mennyire képesek a  szervezet saját, természetese ellenreakcióját jelentő  úgynevezett sejtes immunválasz beindítására. Mert elképzelhető, és ez más vakcináknál már bebizonyosodott, hogy elég lehet olyan oltóanyagokat készíteni amelyek ezt az úgynevezett T-sejtes immunválaszt váltják ki és ez dupla védettséget is jelenthet adott esetben egy kórokozóval szemben.  Ráadásul ez a folyamat már ismeretes a más fertőző betegségeknél alkalmazott vakcináknál.

Érsek M. Zoltán