A közétkeztetésben 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai alapanyagok arányát a jelenlegi 50 százalékról – közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Megújuló közétkeztetés című szakmai konferencián.
Erdős Norbert hozzátette: az idén szeptember 1-től megkötött közétkeztetési közbeszerzéseknek ezeket az új szabályokat már tartalmazniuk kell. Az újításoktól a közétkeztetés minőségi javulását várják.
A módosítások a tavaly év végén elfogadott kormányrendeletben szerepelnek, amelynek célja, hogy támogassa a közétkeztetési rövid ellátási lánc kialakítását: a kistermelő és a főzőkonyha között maximum egy szereplő jelenhet meg. Az intézkedés arra szolgál, hogy a kistermelők könnyebben be tudjanak kapcsolódni a közétkeztetésbe.
Közölte, a szolgáltatás minőségének javulása miatt számításaik szerint a közétkeztetést végző cégek költségei 15 százalékkal emelkedhetnek.
Ez az áremelkedés körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel növekedést generál, valamint hozzájárul a GDP bővüléséhez is, becslések szerint 60 milliárd forinttal.
Erdős Norbert úgy vélte, a kisvárosokban az önkormányzati tulajdonban lévő főzőkonyhák nem fogják tudni kigazdálkodni ezt az 15 százalékos áremelkedést, így jelentős részük átkerül majd a nagy szolgáltatókhoz, akik ezáltal több mint 200 ezerrel több embert tudnak kiszolgálni.
Kiemelte, évente 200 milliárd forintot termel a közétkeztetés, amely az országban mintegy 2 millió ember ellátásáról gondoskodik. A közétkeztetésben a nagy szolgáltatók mellett, az önkormányzatok, a büntetés-végrehajtás, a honvédelem, a kórházak és a szociális szektor is érintett.
A kormányrendeletben előírtak betartását a Nébih ellenőrzi majd 2022-től.