Tavaly év végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forint volt, 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal több az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványából.
A KSH összefoglalója szerint a hitelállomány tavalyi bővülése érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket is, az államilag támogatott lakáshitelek állománya 9,1, a támogatás nélküli hiteleké 10 százalékkal nőtt 2020-ban, a teljes hitelállományon belüli arányuk 16, illetve 84 százalék volt.
A 2020 márciusában a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette.
A lakáshitel-állomány bővülésében meghatározó szerepe volt a törlesztési moratórium miatt meg nem fizetett törlesztőrészleteknek, valamint annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát
– jelezte Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője.
A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő hitelek aránya 2,4 százalék volt, kedvezően alakult az egy évvel korábbi 2,7 százalékhoz képest. A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére 18 ezerről 16 ezerre csökkent.
Tavaly 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben. Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 41, összegük 16 százalékkal nőtt, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra csökkent.
A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez hozzájárult, hogy 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege és bővült a jogosultak köre is. Másrészt 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok-hoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, amivel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Emellett elindult a falusi csok is, ami együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra – fejtette ki a KSH osztályvezetője.
Az állami támogatás nélküli hitelek száma ugyanakkor 14, összegük 1,3 százalékkal csökkent, miközben átlagos összegük 2019-hez képest 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt.
A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára. Míg 2019-ben a támogatott hitelek számának aránya 13 százalék volt, addig 2020-ra ez 20 százalékra bővült, összes értékük pedig 14 százalékról 16 százalékra nőtt.
Tavaly több mint 104 ezer lakáshitelt folyósítottak Magyarországon, összesen 917 milliárd forint értékben. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 58, összegének 69 százaléka ezt a célt szolgálta.
A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 4,9 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest, összegük viszont 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,4 millió forintról 10,5 millió forintra emelkedett.
Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 14 százalékkal csökkent, összegük több mint 4,7 százalékkal nőtt. Erre a célra átlagosan 13,8 millió forint – az egy évvel korábbinál 2,4 millió forinttal nagyobb – hitelt folyósítottak.
Az építéshez nyújtott hitelek száma 9,7, összegük 9,8 százalékkal csökkent 2019-hez mérten. Az átlagos 4,5 millió forintos hitelösszeg nem változott.
A KSH tájékoztatása szerint a 2016. januártól 2020. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 156 ezer, összege 386 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,5 millió forint jutott.
Új lakás építésére és vásárlására együtt 54 ezer csok-támogatást folyósítottak, ez az esetek több mint 34 százalékát tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 55 százalékát fordították új lakások megszerzésére.
Tavaly a folyósított támogatások száma 18, összege 29 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A támogatások több mint felét, 59 százalékát használt, 27 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékének közel kétötödét fordították új lakásra.
Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2020-ban új lakás építése esetén 3,2 millió, új lakás vásárlásakor 5,7 millió, használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.
A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020 végére meghaladta a 14 százalékot. Az erre a célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki.
Tavaly a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma közel háromszorosára, összegük hatszorosára ugrott az előző évhez képest.
