Tízből nyolc fővárosi tulajdonos csökkentette lakása kínálati árát tavaly és az idén is. Ezzel szemben a községekben még erős a kereslet, és a drágulásnak is van tere. Erre következtethetünk az ingatlan.com adataiból.
A lakáspiaci élénkülés idén elsősorban az adásvételek számában jelentkezhet. A korábbi évekhez hasonló országos szintű kétszámjegyű drágulásnak nincs tere.
Budapesten a meghirdetett lakások többségénél csökkentik az árat az eladók. Vidéken idén tízből négy az eredetileg meghirdetett árnál nagyobb összeget szeretne kapni.
Bár a koronavírus-járvány okozta sokkból kezd új egyensúlyra beállni a lakáspiac, még messze van a pandémia előtti szint. Idén 135 ezer lakás eladására lehet számítani. Még elmarad a 2019-ben elért majdnem 160 ezres adásvételtől.
Az élénkülés viszont nem hozott jelentős áremelkedést, ez abból is látható, hogy eladásra kínált lakások és házak eredetileg meghirdetett árát sok tulajdonos mérsékelte.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette: ma már országos szinten nem lehet tempós áremelkedésről beszélni. A vásárlóerő számos városban elérte a maximumot. Budapesten a 2014-ben kibontakozó lakáspiaci bummtól kezdve jelentős drágulás ment végbe, majd az áremelkedés lelassult 2019 második felében és a pandémia megjelenésekor.
Sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha engednek az árból, hamarabb jöhet vevő – tette hozzá.
Az ingatlan.com adatai szerint a tavaly és az idén eladásra kínált budapesti lakások 80 százalékánál csökkentették az eredeti árat. Ez rekordszintet jelent. Tavaly és az idén az érintett eladók átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat. Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forintot jelent. Fenntartva az esetleges további alku lehetőségét.
Az ingatlan.com szerint a fővároson kívüli piacon más a helyzet: a megyei jogú és a kisebb városokban a járvány miatt emelkedett az árat csökkentő eladók aránya, de az idén már visszaállt a korábbi, 70-75 százalékos szintre.
A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka emelte az árat, miután meghirdette az ingatlant. Tavaly viszont csak 30 százalékuk tett így.
A községek eredményében szerepet játszik a falusi csok, amelynek keretében állami támogatással lehet vásárolni vagy korszerűsíteni az ottani ingatlanokat. Emellett a nyaralótérségekben lévő községek népszerűsége jelentősen élénkítette a települések ingatlanpiacát – közölték.
