A lengyel kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végéig az ország függetlenné váljon az orosz kőolajszállításoktól – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
“Bemutatjuk az európai viszonylatban a legradikálisabb tervet az orosz kőolajtól való függetlenedésre, mégpedig ez év végéig” – jelentette ki Morawiecki.
Lengyelország kőolajbehozatala Oroszországból az utóbbi években fokozatosan csökkent, 2021-ben a szükségletek több mint 63 százalékát fedezték orosz forrásokból. A Rosznyeft orosz kőolajvállalattal kötött hosszútávú szerződés idén decemberben jár le, egy másik, a Tatnyeft orosz olajipari társasággal kötött szerződés pedig 2025-ig érvényes.
Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat vezérigazgatója elmondta: “készen állnak minden forgatókönyvre” a Tatnyefttel kötött szerződésnek “vannak olyan elemei, amelyek bizonyos lehetőségeket nyújtanak“.
Morawiecki megerősítette: Lengyelroszág betiltja az orosz szén behozatalát a kabinet által kedden elfogadott és a parlament elé terjesztet tervezet értelmében – az intézkedés legkésőbb májusban lép hatályba.
Lengyelország tavaly 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importált Oroszországból, ez a szénfelhasználás 12 százalékát tette ki.
Morawiecki megerősítette azokat a korábbi terveket is, melyek szerint Lengyelország az év végéig teljesen függetlenedik az orosz földgázszállításoktól is.
Ezt lehetővé teszi az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba juttató Baltic Pipe-vezeték októberre tervezett üzembe helyezése, valamint a balti-tengeri Swinoujsciében működő, egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő bővítése.
A kormányfő elmondta: arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unión belüli “igazságos kereskedelem” érdekében vessen ki adót az orosz energiahordozókra, amelyet az orosz import mellett kitartó uniós tagállamok fizetnének. Ebben a vonatkozásban Morawiecki Németországot bírálta, amiért “messzemenő visszafogottságot” tanúsít az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók terén.
