Felemás évet zárt a lízingpiac, továbbra is a flottafinanszírozás a leginkább válságálló szegmens, a magánvásárlók „eltűntek”, a nehéz- és agrárgépjárművek piaca tartotta magát – összegzett AzÜzletnek adott interjúban Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
– A járvány, a chiphiány és a járművek éremelkedése kritikussá tette a múlt évet. Mennyire sikerült átvészelnie ezt a nehéz, hektikus időszakot a lízingpiacnak?
– Felemás évet zárt a szegmens tavaly. Ami jó, hogy a kihelyezési összeg nőtt 2020-hoz képest. A múlt évben 726 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, ez 14 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Az már sajnos más kérdés, hogy ez az összeg 2 százalékkal elmarad az utolsó „békeév”, azaz 2019 eredményeitől. A szerződések számát tekintve a 2020-as eredmény is távoli cél maradt. Tagvállalataink 82 ezer lízingszerződést kötöttek 2021-ben, ami még a 2017-es 93 ezres darabszámtól is messze elmarad.
– Ellentmondásos, hogy a kihelyezési összeg úgy nőtt, hogy közben kevesebb szerződést kötöttek. Erre mi a magyarázat?
– Valóban szokatlan folyamat ez, magunk is ahhoz szoktunk hozzá az évek során, hogy a finanszírozási összeg és a szerződések száma együtt mozog. Eddig ahogy nőtt az üzletkötések száma, úgy lett egyenes arányosságban több a kihelyezett összeg. Ez ma már nincs így. Ennek az az oka, hogy a lízingpiacot nem az üzletek mennyisége, hanem a járművek drágulása hajtotta. Ez utóbbinak sokrétű magyarázata van. Növelte az árakat, hogy a szigorú környezetvédelmi normák teljesítéséhez mind költségesebb technológiára van szükségük a gyártóknak, drágulást okozott persze a chiphiány, a nyersanyagok és energiaárak emelkedése, valamint az euró forinthoz mért árfolyamának alakulása, meg az infláció is. Mindennek szerepe volt abban, hogy a személyautók vásárlói között sokkal kevesebb a magánszemély. Ők 25 százalékkal kevesebb autót vásároltak tavaly és a lízing aránya sem növekedett. Másfelől a drágulásnak további támaszt adott, hogy a globális ellátási problémák miatt keresleti piac alakult ki, azaz lenne ugyan igény az új autókra, azonban a készlethiány miatt nem lehet kiszolgálni a potenciális vevőket.
– Minden szegmensben hasonlók a tapasztalatok?
– Itt is felemás a helyzet. A flottafinanszírozásban például a szerződésszám 5 százalékkal, a kihelyezett összeg pedig 17 százalékkal 66 milliárd forintra nőtt. Továbbra is ez a lízingpiaci szegmens bizonyult a leginkább válságállóbb részpiacnak. Ami a nagyhaszongépjármű-finanszírozást illeti: ez a szegmens volt 2020 egyik nagy vesztese, akkor a finanszírozott összeg 36 százalékot zuhant. Itt viszont 2021-ben nagy fordulat történt, 34 százalékkal nőtt a kihelyezett összeg és hasonló mértékű növekedést mutatott a szerződések száma is. És viszonylag jól teljesített az agrárgép-finanszírozás is, sikerült tartani a kihelyezett összegben az utóbbi évekre jellemző 100 milliárdos nagyságrendet.
– Milyen lehet 2022?
– Nehéz prognosztizálni, hiszen a járvány, a chiphiány és a drágulás mellett újabb komoly bizonytalansági faktort jelent az orosz-ukrán háború. És akkor még nem számoltunk azzal, hogy maguk a gyártók miként tudnak majd regenerálódni a krízisek után, azaz ha élénkül a kereslet, mikor tudják kielégíteni az igényeket. A sok bizonytalanság ellenére azért arra számítunk, hogy az év végére valamelyest javul a helyzet, amelynek köszönhetően a kihelyezések és a szerződések száma is meghaladja majd a tavalyit. Ebben segíthet például az, hogy a magánszemélyek újautó-vásárlásait élénkítheti a személyi jövedelemadó visszatérítése. Ez már csak azért is fontos lenne, mert a magyarországi személyautók átlagéletkora másfél évtizede fokozatosan emelkedik, 2020-ra 14,7 évre nőtt, vagyis fiatalabb, korszerűbb, környezetetkímélőbb autóparkra van szükség.
Érsek M. Zoltán
