A 2010 előtti, zömmel alapanyagtermelő országból mára a precíziós gazdálkodást, a digitalizációt is alkalmazó, egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszert előállító mezőgazdasággal rendelkező országgá váltunk.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen megtartott agrárfórumon Farkas Sándor elérendő célként említette, hogy 2030-ig hazánk az Európai Unió legfejlettebb mezőgazdasági országai közé tartozzon. Ez ma még nincs így, de az uniós és a történelmi mértékű hazai forrásokat felhasználva – más területek mellett – az élelmiszeripart, az állattartó telepeket, az állatjóléti körülményeket, a kertészeteket, a helyi piacokat, az öntözésfejlesztést és a generációváltást támogatva lehetőség lesz a magyar agrárium példa nélküli fejlődésére – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ szervezésében rendezett országjáráson, Tiszaszentimrén.
A miniszterhelyettes a gazdák előtt szólt arról is, hogy a következő években hatvannégy pályázati témakörben nyílik lehetőség a kisebb és a nagyobb gazdálkodóknak fejlesztéseik megvalósítására. Történelmi pillanatokat élünk – hangsúlyozta -, a pályázati lehetőségek, az elnyerhető összegek soha nem látott lehetőséget nyitnak meg a gazdák, a mezőgazdasági vállalkozások előtt. Ebben a kormányzat partnernek tekinti a gazdatársadalmat, amely partnerség már korábban is beigazolódott, amikor a vidéket, a vidéken maradást támogatta.
Farkas Sándor az utóbbi években az agráriumot ért kihívásokkal és az arra adott válaszokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a covid-járvány, az orosz-ukrán háborúra adott szankciók okozta nehézségek, a 2022-es rendkívüli aszály és a 2023-as inflációs év bebizonyította, hogy az agrártársadalom képes megbirkózni a legnehezebb feladatokkal is. Az agrárium túlélte a válságos éveket, folyamatosan képes volt kiváló minőségű, biztonságos, hazai élelmiszerrel ellátni a belföldi piacokat. Ez felértékelte a mezőgazdaságot, az egész agráriumot, amely így visszakapta korábbi megbecsültségét. (AM)
