A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a hűvös tavasz komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak. Az elmúlt években végrehajtott termesztéstechnológiai újításoknak, a fajtahasználatnak és a gazdálkodók magasszintű tudásának köszönhetően a kezdeti időjárási nehézségek ellenére a fogyasztók az idén is kiváló minőségű magyar görög- és sárgadinnyéből válogathatnak majd.
Kedvező kilátásokkal kezdődött az idén a palántanevelő időszak a hazai dinnyetermesztésben, ugyanakkor a korán – március végén, április elején – kiültetett növények esetében jelentkeztek fagykárok. Április közepén aztán megjött a felmelegedés, a kedvező időjárásnak köszönhetően a dinnyetermesztéssel foglalkozó gazdák tömegesen kezdték meg a palánták kiültetését. Ezt követően a növények gyors ütemben fejlődtek, a folyamatot azonban a hűvös május vetette vissza.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának Dinnye munkacsoport ülésén elhangzottak szerint a dinnyeszezon kezdete így várhatóan elmarad majd a korábbi évektől. A fóliasátrakban nevelt görögdinnye – ami a dinnyetermesztésnek csupán kis szeletét teszi ki hazánkban – június közepe körül megtalálható lesz a kisebb üzletekben, míg a nagy árualapot jelentő szabadföldi dinnyék várhatóan július első hetében jelennek majd meg a kínálatban. A legkorábbi termés idén is a békési és baranyai régióból érkezik, míg az augusztusi görögdinnyeellátást nagyobb mértékben a kelet-magyarországi régió biztosítja. Utóbbi esetében még csak a napokban indultak el a takarás nélküli ültetések, a termelők pedig jó szezonban bíznak.
Az elmúlt években végrehajtott termesztéstechnológiai újításoknak, a fajtahasználatnak és a gazdálkodók magasszintű tudásának köszönhetően a kezdeti időjárási nehézségek ellenére ebben a szezonban sem lesz panasz a magyar görög- és sárgadinnyék minőségére. Mára a hazai termesztésben is meghatározóvá vált a magasabb minőséget adó oltott dinnyék használata és folyamatosan nő a magnélküli dinnyék aránya is.
A hazai dinnyetermesztés helyzete az elmúlt években stabilizálódott, a termőterület nagyságának visszaesése 2022-ben megállt, azóta pedig évről évre emelkedik. Az előzetes információk alapján az idén tovább bővül a felület, görögdinnyét az előző évinél 10 százalékkal nagyobb területen ültettek a gazdák, a teljes árutermelő terület nagysága így eléri a 3700 hektárt.
Békés vármegyében 1320 hektáron foglalkoznak görögdinnyetermesztéssel, a kelet-magyarországi régióban 1350 hektárnyi termőterületet hasznosítanak idén erre a célra a gazdálkodók. Szintén jelentős szereplőnek mondható Heves vármegye, ahol mintegy 377 hektárnyi árutermelő területről érkeztek hírek.
A pozitív tendencia a sárgadinnye esetében is folytatódott, az idén 15 százalékkal nagyobb területen, mintegy 500 hektáron foglalkoznak az édes húsú sárgadinnye termesztésével a gazdálkodók. Utóbbi területnövekedésben a tavaszi fagykárok is szerepet játszottak. A termelők egy része ugyanis az elfagyott gyümölcsültetvényeken – a károk mérséklése érdekében – sárgadinnyét ültetett.
A görögdinnye esetében a 3700 hektáros termőterületről várhatóan 170-180 ezer tonnányi termés kerülhet a fogyasztókhoz. A hazai belső fogyasztás évek óta 110-120 ezer tonna körül mozog, így várhatóan az exportpiacokra is bőven jut majd a kiváló minőségű magyar görögdinnyéből. A külföldi kereslet adott, a verseny azonban évről évre egyre élesebb, a dél-európai mellett a marokkói görögdinnye is komoly nyomás alatt tartja az európai piacot.
A hazai piaci pozíció megtartásához, valamint az exportpiacok felkutatásához és megszerzéséhez a termelői szerveződések megerősítésére lenne szükség. Komoly átalakulásra van szükség ezen a téren, hiszen a hazai piacot is akkor tudjuk megtartani, illetve a dinnye exportot is akkor tudjuk magasabb szintre emelni, ha a szerveződés általánossá válik az ágazatban.
