Stratégiára és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet kialakítására, valamint kormányzati és szakmai közmegegyezésre van szükség a sikeres lakáspolitikához – írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a novekedes.hu oldalon.
Matolcsy György kiemelte, a lakáspolitika átalakítása azért fontos, mert a 2020-as évtizedben Magyarországnak minden tartalékára szüksége lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az Európai Unió átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, ahhoz, hogy az ország továbbra is a fenntartható felzárkózási pályán maradhasson.
A jegybankelnök felidézte, hogy az első Orbán-kormány által 2000. február 1-jén indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, ezt a szintet azonban sem mennyiségi, sem minőségi szempontból a lakásépítés azóta sem tudta elérni. Hozzátette, hogy ezt a programot a 2002 után hatalomra került új kormány megszüntette és “az ismert drámai következményekkel járó” devizahitelezéssel helyettesítette.
Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve – írta a jegybank elnöke. Erről azonban úgy vélekedett, hogy már indulásakor “több sebből vérzett”: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett.
További problémát okozott, hogy nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Az új lakáspolitika nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe – sorolta észrevételeit írásában Matolcsy György.
Ennek a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol “a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett” – fogalmazott. Hozzátette, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és “ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont“.
Budapest a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – mutatott rá a jegybank elnöke.
