A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére és erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az alakuló kamara fővédnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a nemzetpolitika arra törekszik, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni.
A miniszterelnök-helyettes felidézte, a magyar kormány jelentős gazdaságfejlesztést indított el a Kárpát-medencében, és fontosnak tartja, hogy piaci viszonyok között, egyenlő partnerségi alapon is segítse a régió gazdaságfejlesztését.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére is.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy az alapító okirat bejegyzését követően felkérik a magyar állami kereskedelemfejlesztési intézményeket és a Kárpát-medencében nagyobb érdekeltséggel rendelkező hazai cégeket a csatlakozásra.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara magyar székhellyel, magyar joghatály alatt működik majd, és elsősorban projektfinanszírozást tervez – mondta az MKIK elnöke, aki egyben az új kamara ügyvezető elnöki feladatait is ellátja.
Parragh László kiemelte, hogy a Kárpát-medence országaiban eltérő feltételrendszer mentén működnek a vállalatok, de mindegyikben adott az együttműködés lehetősége.
Az országokról szólva megemlítette, hogy Szlovákiában jelenleg több mint 9800 magyar cég van jelen, az elmúlt években jelentősen emelkedett a Magyarországon letelepedett szlovák cégek száma, aminek eredményeként jelenleg több mint tízezer szlovák társaság vállalkozik Magyarországon. Szlovénia Magyarország 19. kereskedelmi partnerországa volt 2017-ben, Szerbiával a 2017-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 29,5 százalékkal nőtt, Horvátország hagyományos exportpartnere Magyarországnak. Románia évek óta a magyar export második legjelentősebb felvevő piaca Németország után, Ukrajnában 819 magyar érdekeltségű bejegyzett vállalkozás található múlt évi adatok alapján, az Ausztriában megtelepedett magyar cégek zöme leginkább a szolgáltató szektorban és az építőiparban van jelen.
A kamara elnöke szerint, ha Magyarország a következő tíz évben tartani tudja az évi 4-5 százalék közötti növekedést, akkor a térségben még inkább számottevő gazdasági erőt fog képviselni.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát Parragh László, Balla Géza, Csák János, Dunai Péter, Györffy Balázs, Horváth Endre, Horváth Tihamér, Jüllich Ádám, Krisán László, Mága Zoltán, Orosz Tivadar, Pál István, Radetzky Jenő – aki a tiszteletbeli elnöke funkciót tölti be -, Világi Oszkár magánszemélyek alapították. Az éves tagdíj magánszemélyeknek 10 ezer forint, jogi személyeknek 100 ezer forint lesz.
Parragh László elmondta, amennyiben kormányzati szándék van rá, úgy megteremthetőek a Széchenyi Kártya határon túli bevezetésének feltételei a szomszédos országokban.
