Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősítené. A digitális szolgáltatásokra időtálló szabályokat, a jogellenes tartalmakkal szemben pedig kötelező erejű mechanizmust vár.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai és jogi vetületeiről elfogadott ajánlás szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológiákkal szemben
elvárásnak kell lennie, hogy maradjanak emberközpontúak és emberek alkossák meg őket.
Elvárás, hogy legyenek biztonságosak, átláthatók és elszámoltathatók. Rendelkezzenek biztosítékokkal az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálására, nyújtsanak módot jogorvoslatra, legyenek társadalmi és környezeti szempontból fenntarthatók, és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az adatvédelmi szabályokat – szögezték le.
A képviselők egyebek mellett kiemelték: az önálló tanulásra képes technológiákat úgy kell megtervezni, hogy működésük minden pontját ember tudja felügyelni. Ha egy adott funkció használata súlyos etikai vétséghez vezetne, vagy veszélyes lehet, módot kell biztosítani arra, hogy az ember letilthassa az önálló tanulást, és visszavegye a teljes irányítást a technológia felett.
Kijelentették azt is, hogy különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között. Szellemitulajdon-jogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat jogi személyiséghez – húzták alá.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogalkotási jelentésében az uniós parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy decemberre várt jogszabálycsomagjában kötelezzen minden nem uniós digitális szolgáltatót a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek betartására, amennyiben szolgáltatásaikat az uniós felhasználóknak is kínálják.
Az EP szerint szigorúan meg kell különböztetni a jogellenes tartalmat a káros tartalomtól.
Az egyes tartalmak káros tartalmáról, vagy jogszerűségéről nem a digitális platformokat üzemeltető magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek kellene döntenie – írták.
Tóth Edina európai parlamenti (EP-) képviselő kijelentette: ami jogellenes az online téren kívül, azt jogellenesnek kell tekinteni az online térben is. A platformoknak ezért fokozottabban fel kell lépniük az ilyen tartalmak gyors felderítése és eltávolítása érdekében.
“Az a feladatunk, hogy biztosítsuk a polgárok maximális biztonságát az online térben, illetve garantáljuk az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülését” – fogalmazott.
A jogellenes tartalmakat csak akkor lehet felszámolni, ha a nemzeti szempontokat figyelembe véve, a tagállamok összehangoltan és együttesen lépnek fel – hívta fel a figyelmet.
A néppárti politikus fontosnak nevezte, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak, amennyiben egy digitális szolgáltatás mesterséges intelligenciát használ, és garantálni kell az ilyen szolgáltatás jellegéből fakadó hibák orvoslását is. Olyan mesterséges intelligencia ökoszisztémát kell létrehozni, amely az emberek érdekeit szolgálja, és az embereket állítja a központba – tette hozzá Tóth Edina.
