A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe a tavalyi záráshoz képest 38,42 százalékkal, 16 826,25 ponttal emelkedett, az idei kereskedést 60 620,01 ponton fejezte be.
A BUX az év utolsó, 3 kereskedési napból álló hetét 0,54 százalékos, 325,61 pontos emelkedéssel zárta, az összforgalom meghaladta a 13,6 milliárd forintot. A vezető részvények mind heti, mind éves összevetésben erősödtek.
A BÉT lendületesen kezdte az évet, a részvényindex az év második hetére már csaknem 5 százalékkal emelkedett, ám február közepétől kezdve csaknem egy hónapon át rosszabbul teljesített. A visszaesést elsősorban a kedvezőtlenre fordult nemzetközi hangulat okozta, ennek hátterében az elhúzódó ukrajnai háború gazdasági hatásai álltak, főképp a világszerte emelkedő infláció. A befektetők emiatt monetáris szigorításra és kamatemelésekre számítottak, ami kedvezőtlenül érintette az európai tőzsdéket, leginkább a bankok részvényei gyengültek. A BUX is ebben az időszakban, március 17-én érte el az idei mélypontját 40 771,24 ponttal. Ennél lejjebb 2022 októberében állt utoljára, amikor az európai recessziós aggodalmak miatt fordult hirtelen kedvezőtlenre a befektetői hangulat.
A kereskedés március második felétől ismét jobban alakult, a részvényindex kisebb-nagyobb megszakításokkal emelkedett. A BÉT-re áprilisban egyre inkább visszatértek a külföldi vásárlók, a bankpánik hatásai rövid idő alatt elmúltak, a nyári hónapokban pedig többnyire akkor is jól alakult a kereskedés, amikor a nyugati tőzsdéken kevésbé. A BUX az augusztus 8-i zárásra már meghaladta az 55 ezer pontot, augusztus 17-én pedig 56 470,09 ponttal idén először történelmi csúcsot döntött. Elemzők szerint a befektetők értékelték a gazdasági környezet javulását, az uniós forrásokról szóló tárgyalásokat, a recessziós félelmek világszinten enyhültek az év közepére.
Ősszel a kamatemelésről szóló amerikai hírek és a gázai konfliktus ismét rontották a nemzetközi hangulatot, ezzel egy időben a BUX 58 ezer pont alá esett szeptember közepén, és decemberig nem is haladta azt meg. A kereskedésnek ugyanakkor jót tettek az infláció csökkenéséről és az uniós források folyósításáról szóló hírek, így a tőzsdeindex az év utolsó hónapjában többször is történelmi rekordot döntött, december közepén átlépte a 60 ezer pontos szintet. Az idei zárócsúcs december 20-án dőlt meg 61061,16 ponttal. A lendület csak az ünnepi időszak közeledtével csökkent ismét, a befektetők jelentős része ugyanis ekkor eladta az elmúlt időszakban megerősödött részvényeit.
A BÉT-nek idén is voltak új belépői, egy kibocsátó pedig végleg távozott. Májusban az élelmiszergyártó Civita Group részvényeit, júniusban a BÉT részvényeit vezették be a tőzsdére, a Biggeorge REIT Nyrt. ingatlankezelő holding részvényeivel novemberben kezdődött a kereskedés. Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte az OTT-ONE Nyrt. részvényeinek törlését terméklistáról, amiért a technológiai cég sorozatban nem tett közzé jelentéseket az eredményeiről.
A Magyar Telekom heti és éves összevetésben is kiemelkedően teljesített, főképp az év utolsó harmadában erősödött jelentősen. Árfolyama egy hét alatt 19 forinttal, 2,87 százalékkal 682 forintra emelkedett több mint 402 millió forintos forgalom mellett. 2022 végéhez képest 101,18 százalékkal erősödött.
Az OTP az utolsó héten 0,32 százalékkal, 50 forinttal 15 800 forintra emelkedett, összforgalma megközelítette a 7,3 milliárd forintot. Részvényei 2022 végéhez képest 56,28 százalékkal érnek többet.
A Mol 0,14 százalékos, 4 forintos erősödéssel 2826 forintig jutott a pénteki zárásra, heti forgalma több mint 2,68 milliárd forint. Árfolyama éves szinten 8,61 százalékkal nőtt.
A Richter 0,57 százalékot, 50 forintot emelkedett az utolsó héten, a pénteki záráskor 8750 forinton állt, forgalma elérte az 1,71 milliárd forintot. A 2022 végi szintjéhez képest 5,42 százalékkal erősödött.
A kis és közepes részvények indexe , a BUMIX 1,48 százalékkal, 77,02 ponttal emelkedve 5283,06 ponton fejezte be az évet. A tavalyi záráshoz képest 46,56 százalékkal nőtt.
