Ma már szinte a mindennapok része a mesterséges intelligencia (MI), amelyet egyre szélesebb körben alkalmaznak. Ezzel párhuzamosan azonban mind hangosabban kongatják a vészharangokat is, miszerint nem árt vigyázni az új technológiával. Utánajártunk, milyen hátulütői lehetnek az MI használatának a cégek márkaépítésével kapcsolatban.
Egyre több cég dönt úgy, hogy nem egy professzionális csapatot bíz meg a dizájnnal és a brandépítéssel, hanem az AI-t hívja segítségül. Noha a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal valóban létrehozhatunk egy céges logót néhány ezer forintból, mégis könnyen lehet, hogy ennek a sokszorosát fizetjük meg a végén.
„A mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások nagy vonalakban ugyanazt az ötven színkombinációt alkalmazzák. Fontos tudni, hogy az AI nem képes újat alkotni, csupán a fellelhető adatokból dolgozik, ezért gyakorlatilag könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy sablonszerű logót alkotunk. Ez önmagában még nem is lenne akkora probléma, ám egy vállalkozás esetében nem csak a logó a fontos, de az is, hogy az arculat egységes legyen és megjelenítse a cég tevékenységét, az iparágat, amelyben tevékenykedik, valamint hűen tükrözze az általa képviselt terméket vagy szolgáltatást a vevők felé. Ehhez nagyon fontos, hogy minden összhangba kerüljön, legyen szó akár a weboldalról, a logóról, a betűtípusról, színekről vagy a közösségi oldalról” – magyarázta Lewandowski Ákos, a Content Lab Agency egyik tulajdonosa.
A nem márkaépítés is márkaépítés, csak negatív irányba
A szakértő szerint a legnagyobb, akár milliárdos vállalkozások is beleesnek abba a hibába, hogy a mesterséges intelligenciát hívják segítségül a tervezéshez. A legtöbb esetben ugyanis ez egy teljesen új terület a vállalkozások számára, és sokszor azzal sincsenek tisztában, milyen arculat illene hozzájuk.
„Két eset szokott általában előfordulni. Az egyik, hogy a cég gyorsan túl akar esni a dolgon, és bár a saját területén profi, a márkaépítés nem az ő asztala, ezért aztán összeállítanak egy hevenyészett weboldalt, ami nem adja vissza igazán az ő márkájukat. Itt ugyanis sok szempontot kell figyelembe venni, hisz nem szerencsés, ha egy prémium termékeket kínáló vállalat megjelenése nem tükrözi a termékei minőségét. De ez fordítva is igaz, ha a terméket a középkategóriába pozicionálják és ennek a vásárlói körnek szól, melléfogás lehet egy luxuskategóriás megjelenés. A másik eset, amikor a cég pontosan érti, hogy mit jelent a márka és hogy bármit el lehet adni egy jó márkával” – tette hozzá Lewandowski Ákos.
A cég másik tulajdonosa, Lovász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy akár többmilliós bukás is lehet egy hanyagul összerakott márkaépítésből.
„Az, hogy egy cég megjelenése nem tükrözi híven a márkát, akár tízszeres bevételkiesést is jelenthet. Ha például nem mobilbarát a honlap, máris rengeteg vásárlót vesztett a vállalkozás, hiszen ma már a látogatók 80 százaléka mobilról érkezik. Arról nem beszélve, ha egy rosszul generált fotó vagy logó kerül ki, ami egy milliárdos cégnél akkora presztízsvesztés, amiből nagyon nehéz visszajönni és sok millió mínuszt jelenthet. Az egyik nagy külföldi hajótársaság imázsfotói közé például bekerült egy olyan, MI által generált fotó, amelyen a hajók a valóságban nem állhattak volna a kép szerinti pozícióban, sőt egy büntetési helyzet is lehetett volna belőle, ha nem szúrja ki az utolsó pillanatban a cégvezető. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen ügynek milyen negatív hatása lehetett volna a cégre” – fejtette ki Lovász Attila.
A szakember szerint ráadásul sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen arculat lenne a megfelelő számukra, éppen ezért a cég rendszeresen tart workshopokat és egy tanácsadás keretében fel is tudják mérni, hogy az adott vállalkozásnak mire is van szüksége.
„Több nagy cég is azt vallja, hogy nincs szüksége márkaépítésre, ezzel szemben azonban ez is egyfajta márkaépítés, csak negatív irányban. Akik az MI-t használják egy logó vagy egy honlap gyors elkészítéséhez, olyan lehetőségekből válogatnak, amelyek jó eséllyel valahol már megjelentek. Az AI ugyanis nem képes átvenni az értékteremtő részét ennek a munkának. Nyilván sok segítséget nyújthat egyes céges folyamatok automatizálásában, de az ügyfélnek nem tud egyedi tanácsot adni abban, hogy milyen legyen a hozzá illő arculat. Az AI valójában csak egy eszköz a megoldás felé, nem maga a megoldás. A megoldáshoz tényleg piaci szakértelemre van szükség. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy valaki a cégnél ezzel sok munkaórát eltölt, ami a szakterületén nagy kiesést jelent” – tette hozzá Lovász Attila.
