Kezdőlap Gazdaság MNB: minden a dezinfláció irányába mutat
No menu items!

MNB: minden a dezinfláció irányába mutat

Balatoni András

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank friss Inflációs jelentését bemutatva.

A fogyasztói árak csökkenése 2023 második felében felgyorsul és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba – tette hozzá.

Az első két hónap inflációs folyamatait elemezve, elmondta, hogy a februári adat (25,4 százalék év/év) megfelelt a várakozásoknak. Az élelmiszerek – és azon belül is a feldolgozott élelmiszerek – drágulása historikusan és nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, azonban az áremelkedés üteme februárban már második hónapja csökkent. Ezzel szemben a piaci szolgáltatások árazása a jelentős januári átárazások miatt emelkedő pályán maradt – fűzte hozzá.

Az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi – derül ki az MNB negyedéves jelentéséből.

Az MNB kedden már közzétette a jelentés főbb számait: 2023-ra 15,0-19,5 százalék közötti éves átlagos inflációt jeleztek előre, amely megegyezik a decemberi prognózissal. Az adóhatásoktól megtisztított maginfláció idén a 16,9-19,4-es sávban alakulhat, míg három hónapja 14,9-17,4 százalékkal számoltak.

A jegybank 2024-ben 3,0-5,0 százalékos sávba várja az inflációt, míg tavaly decemberben 2,3-4,5 százalékot prognosztizált. Az energia és élelmiszeráraktól megtisztított inflációs prognózisát 2024-re a jegybank a decemberi 3,2-5,5 százalékról 4,4-6,4 százalékra emelte, 2025-re pedig változatlanul 3,0-3,6 százalékon hagyta.

Balatoni András az infláció mérséklődésnek külső tényezői között a csökkentő energia-nyersanyagárakat és szállítási költségeket említette. A gázárak a háború előtti szintek alá estek a szállítási költségek a világjárvány előtti szintek alá süllyedtek - mondta.

A jegybank elemzése szerint a csökkenő lakossági fogyasztás “fegyelemzőleg hat” az árazási magatartásra és a második félévben segíti a dezinflációs folyamatok felgyorsulását.

A vállalatok inflációs várakozásai minden ágazatban, különösen a kiskereskedelemben, jelentősen csökkentek – hívta fel a figyelmet Balatoni András.

A reálgazdasági kilátásokról elmondta, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye tovább csökkent – negyedéves és éves alapon is – azonban az év közepétől élénkülhet a gazdaság a kedvező fundamentumoknak, valamint a magas foglalkoztatottságnak köszönhetően. A gazdasági növekedés a jegybank számítása szerint 2023-ban 0-1,5 százalék között lehet a korábban várt 0,5-1,5 százalék helyett, 2024-ben és 2025-ben pedig változatlanul 3,5-4,5 százalék, illetve 3,0-4,0 százalék.

A munkaerőpiac nem reagált a konjunktúra lanyhulására, nagyon élénk a munkaerőkereslet, rekord szinten van a foglalkoztatottság – mondta a jegybank igazgatója. A jegybanki márciusi Inflációs jelentésében 3,6-3,7 százalékos munkanélküliséggel számol 2023-ra, amely 2024-re 3,1-3,6 százalékra csökkenhet.

A munkaerőpiac továbbra is feszes, és magas szinten stabilizálódhatnak a bérek emelkedése – mondta.

A jegybank szerint a bruttó keresetek a versenyszférában 14 százalék körül nőhetnek, és erre a vállalati profitok dinamikus emelkedése is teret biztosít – fogalmazott. A béremelkedés üteme jövőre 10 százalék körüli szintre lassulhat.

Az MNB negyedéves jelentése szerint a fogyasztói árak növekedése 2022. szeptember óta meghaladják a nominális béremelkedést, vagyis már több mint fél éve csökkennek a reálbérek éves alapon. A friss várakozás szerint a reálbérek éves átlagban 0,6-1,4 százalékkal csökkennek 2023-ban, míg jövőre 2,1-3,3 százalékos emelkedés várható.

A háztartások fogyasztási kiadásai az idei 1,1-2,0 százalékos csökkenés után jövőre 2,1-3,1 százalékkal emelkedhetnek.

Az energiaárak csökkenése segíti a hiánycélok elérését, de szükséges a feszes költségvetés a hiánycélok teljesítéséhez – hívta fel a figyelmet Balatoni András. A jegybank adatai szerint idén tartható lesz a kormány 3,9 százalékos hiányterve (ESA), amely 0,4 százalékponttal haladja meg a decemberi prognózist. A GDP-arányos államadósság 2025 végére 65 százalékra csökken – mondta az igazgató.

Tavaly a folyó fizetési mérleg egyenlege elérte mélypontját, a hiány a GDP 8,1 százalékára emelkedett a megugró energiaárak miatt. A nettó energiaszámla a GDP 4 százalékáról 10 százalékra emelkedett. A jegybank várakozásai szerint 2023-tól – a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan – a folyó fizetési mérleg hiánya megfeleződhet és az ország külső finanszírozási képessége 2024-tól pozitívvá válik.

Balatoni András kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem számolnak az élelmiszer-árstopok kivezetésével. A kivezetés egy százalékponttal emelheti az inflációt, de sok múlik a kereskedők viselkedésén.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Bécs egy nagy keringőtérré válik

Ha a keringőre gondolunk, előbb-utóbb mindenkinek Johann Strauss jut eszébe. 2025-ben Bécsben minden róla szól: az év során a város a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepli, és a jubileum alkalmából számtalan kulturális programmal találkozhatnak a látogatók.

Az ipari termelői árak 2025 szeptemberében átlagosan 0,4 százalékkal elmaradtak az előző hónaphoz képest és 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek.

Javította az OTP adósosztályzati kilátását és egyes besorolásait a Moody’s

Az EBRD kimutatása szerint Lengyelországban 14,1 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal volt alacsonyabb 2024 végén a rosszhitel-állomány, mint egy évvel korábban.

KSH: Az ipari termelői árak szeptemberi mutatói

Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal nőttek.
Hirdetés

Hírek

Az ipari termelői árak 2025 szeptemberében átlagosan 0,4 százalékkal elmaradtak az előző hónaphoz képest és 2,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,5, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal mérséklődtek.

Javította az OTP adósosztályzati kilátását és egyes besorolásait a Moody’s

Az EBRD kimutatása szerint Lengyelországban 14,1 százalékkal, Magyarországon 12 százalékkal volt alacsonyabb 2024 végén a rosszhitel-állomány, mint egy évvel korábban.

KSH: Az ipari termelői árak szeptemberi mutatói

Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal nőttek.

Nagy Márton: a gazdasági növekedés az idei évben 0,5 és 1 százalék között alakul

A magyar gazdaság járműipari teljesítménye 100 százalékos együttmozgást mutat a német járműipari teljesítménnyel.

Beigazolódtak a várakozások: már Budapesten is korlátozzák a beköltözéseket

A XVI. kerület korlátozásai ugyanis véget vethetnek annak az egyre gyakoribb jelenségnek, hogy melléképületekből, garázsokból, tárolókból alakítanak ki lakásokat, amiket osztatlan közös tulajdonú ingatlanokként értékesítenek.

Adzsman – Az autentikus emírség, ahol a hagyomány találkozik a jövővel

A Heritage Trail az Adzsman Vision 2030 stratégia egyik kiemelt projektje, amely az emírség elkötelezettségét tükrözi a kulturális örökség megőrzése és az autentikus turisztikai élmények iránt.

Az adócsalás ódivatú, a kiberbűnözés a divat

A kormányzati korrupcióellenes stratégia elsősorban a felderítés, az átláthatóság és a megelőzés megerősítésére irányul.

Kamatot csökkentett a Fed

Ezenkívül a központi bank úgy döntött, hogy december 1-jén befejezi az összes értékpapír-állományának csökkentését.
Hirdetés

Gazdaság

Kamatot csökkentett a Fed

Ezenkívül a központi bank úgy döntött, hogy december 1-jén befejezi az összes értékpapír-állományának csökkentését.

Van akinél nagyon komoly szja visszatérítést hozhat ez a megoldás

Az év vége közeledtével érdemes ellenőrizni az idei nyugdíjpénztári befizetéseink összegét, annak érdekében, hogy minél jobban ki tudjuk használni az szja-visszatérítés lehetőségét – hívja...

Ezt hozhatja a Széchenyi Kártya MAX+ kamatcsökkenése

A Széchenyi Kártya Program új kamatfeltételei kézzelfogható segítséget nyújtanak a hazai kkv-knak, különösen a működés finanszírozásában: a vállalkozások által fizetendő nettó kamat október 6-tól...

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.