Várhatóan megállítja a lakásépítések visszaesését a barnamezős övezetekben alkalmazható 5 százalékos lakásáfa, amelynek pozitív hatása 2022-től érvényesülhet – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője, a jegybank júniusi Lakáspiaci jelentését bemutatva.
Hozzátette: Budapest jelentős tartalékokkal rendelkezik az alulhasznosított területeket tekintve, egy 2018 decemberi fővárosi tanulmány mintegy háromezer hektár barnamezős és belvárosi használaton kívüli területet tart nyilván. Ebből a legtöbb a XIII., és a XIV. kerületekben található, és Csepelen. A szabályozás részletei még kialakítás alatt vannak, a törvény sem jelent meg, a pozitív hatás a projektek nagyjából kétéves átfutási ideje miatt 2022-re várható – közölte.
Nagy Tamás ismertette: 2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. Már 2019 végén több jelből, közöttük a csökkenő árakból, és tranzakciószámokból is kiderült:
véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza.
Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, amíg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa. Hozzátette: 2020 első negyedévében előzetes adatok szerint folytatódott a lassulás, a lakásárak éves növekedési üteme országosan 12,3, Budapesten pedig 9,5 százalékra csökkent.
Kiemelte: az idén az első negyedévben a járvány elterjedése, majd pedig a március végén bevezetett korlátozó intézkedések a piaci aktivitás hirtelen és drasztikus visszaesését eredményezték. Márciusban éves alapon országosan 29, Budapesten pedig 38 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Áprilisban ezt követően rendre 58 és 70 százalékkal kevesebb tranzakció valósult meg éves összevetésben, míg vidéken 53 százalékos visszaesést mértek.
Ismertette: a kiadott új lakásépítési engedélyek száma 2019-ben már csökkent, mintegy 4,3 százalékkal, 2020 első negyedévében pedig még nagyobb mértékben, éves alapon 27 százalékkal. Ez utóbbi a legalacsonyabb érték 2016 első negyedéve óta – mutatott rá.
A jelentés szerint számos jel mutat az újlakás-kínálat visszaesésére, az elsődleges ok a kedvezményes áfakulcs ideiglenes időszakának vége, aminek hatására már most látszik a fejlesztési aktivitás mérséklődése, de a koronavírus-járvány is várhatóan visszaveti a lakásépítéseket. A bankok 2020 első negyedévében szigorítottak a hitelezési feltételeken mind a lakásprojektek, mind pedig a lakossági hitelek esetében.
A lakáspiaci kereslet fennmaradása szempontjából a lakosság jövedelmi helyzete mellett a hitelhez jutás elérhetősége játszhat majd kulcsszerepet. A lakásárak stabilitását segíti, hogy az MNB által is szorgalmazott fizetési moratórium miatt a kifeszített helyzetben lévők nem kényszerülnek az ingatlan értékesítésére – fejtette ki.
Az MNB szakértői szerint 2020-21-ben az újlakás-átadások csökkenésére lehet számítani rendre 18,5 és 15,5 ezer lakással, amíg 2022-ben megállhat a visszaesés 16 ezer új lakás átadásával.
Ezt a kormány által bejelentett barnamezős kedvezményes áfakulcs segítheti. A lakásállomány megújulási aránya alacsonynak számít régiós összevetésben. A lakásépítések egészséges szinten maradása a GDP-növekedés szempontjából kiemelt: számításaik szerint 10 ezer új lakás a GDP-t 0,8-1 százalékkal emeli, a foglalkoztatottak létszámát pedig 25-30 ezerrel. Az építőiparon kívüli ágazatok is érdemben részesülnek a lakásépítés hozzáadott értékéből, közöttük az alapanyaggyártás, a mérnöki tevékenység és egyéb piaci szolgáltatások, kereskedelem, szállítás, pénzügy, biztosítás – összegezte.
