Az idei 6-6,5 százalékos visszaesés mértéke nagyjából megegyezik a 2009-essel, de a gazdaság egészen másképp reagált a mostani krízisre, ezért a kilábalás várhatóan sokkal gyorsabb lesz – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutatva.
Az igazgató megjegyezte: az inflációban megfigyelhető változékonyság egyelőre fennmarad, a három százalékos inflációs célt azonban év végére elérjük.
Jövőre a második negyedévben átmenetileg egy megugrás várható az inflációban, ami a vírushelyzetre, a jövedéki adóemelésre, illetve bázishatásokra vezethető vissza – mondta, utalva arra, hogy ezt követően a nyomottabb külső és belső kereslet hatása fog érvényesülni, az infláció pedig folyamatosan 3 százalék körül marad.
A kilábalást támogatja, hogy a hitelpiac működőképessége idén fennmaradt, az MNB 5 és 10 százalék közötti hitelbővüléssel számol a következő években – jegyezte meg Balatoni András.
A gazdaság gyors regenerálódásához hozzájárul az is, hogy az előző válsággal ellentétben most van költségvetési mozgástér és akarat is a növekedés támogatására – húzta alá Balatoni András jelezvén, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe, ugyanakkor az MNB csak ideiglenesen tartja elképzelhetőnek a lazítást.
A GDP-arányos államadósság a gazdaság támogatásával összefüggésben idén 80 százalék közelébe emelkedik, de a mutatót az MNB álláspontja szerint a hamarosan újra csökkenő pályára kell állítani.
Az igazgató külön kiemelte az ipar alkalmazkodó képességét, utalva arra, hogy a vírushelyzet második, őszi hulláma alatt a tavaszival ellentétben a termelés folyamatos maradt, a beszállítói láncok nem szakadtak meg. A szolgáltatások terén már nem ilyen kedvező a helyzet – hívta fel a figyelmet mondván, hogy ez érthető is, hiszen sok esetben egész iparágak tevékenységét függesztették fel.
A gyors kilábalást segíti az is, hogy a beruházási ráta a járvány okozta nehézségek ellenére 25 százalék fölött maradt, újabb nagyvállalati beruházások bejelentéséből nincs hiány – hangsúlyozta Balatoni András és hozzáfűzte: 2009 után a gazdaság teljesítményére rávetültek a korábbi kormányzati hibák “hosszú árnyékai”.
Ami a munkaerőpiacot illeti, egyelőre a munkaadók sokkal kisebb mértékben reagáltak a válsághelyzetre, mint 2009-ben. A munkanélküliség az MNB számításai szerint 2021 elejéig emelkedni fog, utána az év közepétől kezdődhet meg a foglalkoztatás növekedése, a teljes foglalkoztatás megközelítésére pedig 2022 környékén nyílik újból lehetőség.
Kiemelte, hogy mind nemzetközi, mind historikus összehasonlításban a munkanélküliség az átmeneti megugrás ellenére alacsony szinten van Magyarországon, amit a gazdaságpolitika érdemének tart. Míg a 2009-es válság után a munkanélküliség 10 százalék fölé ugrott, a következő három évben 4-4,4 százalék körüli ráta várható – fűzte hozzá.
A pandémiás válság előtt az utóbbi években tapasztalt kétszámjegyű bérnövekedés 2020-2023-ban 7-7,5 százalékra lassul – mutatott rá az igazgató utalva arra, hogy ezen a téren is sokkal jobb most a helyzet, mint a korábbi válság idején. Azt is hozzátette, hogy a háztartások jövedelmének idei évben tapasztalt némi csökkenése után a jegybank a reáljövedelmek folyamatos emelkedésére számít.
Balatoni András szerint az MNB legújabb előrejelzésére a legnagyobb kockázat a koronavírus-járvány elhúzódása vagy a befektetők elfordulása a feltörekvő piacoktól.
Újságírói kérdésre az igazgató megjegyezte, az MNB előrejelzéseinek sarkalatos pontja, hogy a koronavírus elleni oltás jövőre a második és a harmadik negyedév környékén eljut a lakossághoz, ennek hiánya módosíthat az ország helyzetén és a számokon.
